Ukránok és arabok harcolnak a magyar erőművekért

2014.05.07. 15:46

Ukrán és arab befektetők harcolnak két magyar erőműért. A bezárt tiszapalkonyai és borsodi erőmű értékesítésére kiírt hetedik pályázat sikeres volt. Az üzlet szépséghibája, hogy az ukránok 600 milliós vételárával szemben az arab befektetők 1,2 milliárd forintot ajánlottak, ám ez az ajánlat érvénytelen volt, írta a Napi.hu.

Kétéves huzavona után a hetedik kísérletre úgy tűnt, sikerült eladni a jelenleg nem működő tiszapalkonyai és borsodi hőerőműveket. Az egykor az amerikai AES konszern érdekeltségébe tartozó létesítményeket a felszámoló 1,2 milliárd forintért hirdette meg, de a győztes ajánlat csak ennek feléről szólt. A vevő a Napi.hu értesülései szerint egy ukrán érdekeltségű energetikai cég. Ennek dupláját kínálta egy, szír és szaúdi magánszemélyek tulajdonában levő vállalkozás a Duna Electric Kft.,de pályázatukat a felszámoló formai okok miatt érvénytelennek nyilvánította. A pályázók ezt nem fogadják el, és tegnap a miskolci bírósághoz fordultak felülvizsgálatot kérve.

A 90 megawatt kapacitású, széntüzelésű tiszapalkonyai hőerőművet és a 71 megawatt kapacitású, biomassza-alapon működő borsodi hőerőművet 2011-ben zárta be az amerikai cég. A két létesítményre a Cívis Capital Zrt. tett ajánlatot még 2011-ben, de az üzlet végül meghiúsult. Az AES Borsodi Energetikai Kft., - a két erőművet magában foglaló cég - felszámolását a BIS Zrt. végezte. A csődeljárás a BIS honlapja szerint 2011 nyarán indult és - legalábbis a honlap szerint - most is tart.

A bezárt erőművekért folyó küzdelembe értesüléseink szerint igen komoly lobbierővel rendelkező cégek és üzletemberek is bakapcsolódtak, sőt, állítólag a budapesti ukrán nagykövet is exponálta magát az ügyben. A felszámolás állásáról igyekeztünk megtudni további részleteket, de a BIS Zrt. nem reagált megkeresésünkre. Értesüléseink szerint az ukránok a két erőmű részleges újraindításával számolnak, amelyet donyecki vagy magyar szénnel táplálnának. Az arab befektetők viszont a kötelezően előírt környezetvédelmi (rekultivációs) mentesítést követően ipari parkot alakítanának ki a 160 hektáros területen, amelyre szaúdi és öböl menti cégek telepíthetenének különféle vállalkozásokat.