Jöhet az ötvenezres?

A kétezres évek közepétől folyamatosan emelkedik a készpénz szerepe a gazdaságban. A GDP-hez viszonyítva 7 százalék körül ingadozó készpénzállomány előbb 8 százalék fölé emelkedett, majd 2010-től meredekebb pályára váltott, és 2014 első negyedévének végén már a 11 százalékot közelíti. A növekedésben a főszerepet az játssza, hogy az alacsony kamatszint mellett egyre kevésbé költséges a készpénz tartása, a betétekben tartott pénz folyamatosan apad. Feltehető, hogy ezen kívül a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel is ebbe az irányba tereli a gazdasági szereplőket. Ám hogy ez milyen mértékben járul hozzá, hogy az 1994-es szintre emelkedett vissza a gazdaság GDP-arányos készpénzigénye, azt nem tudni pontosan - írja a portfolio.hu.

Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

Az egyre nagyobb készpénzigényt értelemszerűen egyre több bankjeggyel lehet kielégíteni. Ezzel párhuzamosan jellemzően a készpénz egyre nagyobb hányada jelenik meg a legmagasabb címlet formájában. Ennek egyik nyilvánvaló oka az infláció, ami az árszintet egyre magasabbra tolva növeli a 20 ezer forintos iránti igényt. Nem csak a nominális, hanem a reáljövedelem emelkedése is növeli a keresletet Deák Ferenc "arcképe" iránt, hiszen a drágább termékek iránti fogyasztás növekszik, illetve a készpénzben tartani kívánt megtakarítás is emelkedik (dacára, hogy ennél nem nagyon van rosszabb értékőrző forma).

Tekintve, hogy immár 14. éve a 20 ezer forintos a legnagyobb forgalmi címlet, adódik a kérdés: nem lehet, hogy már szükség lenne nagyobb értékű bankjegyre? Ennek vizsgálata nyilván sok szempont figyelembe vételét igényli, de kiindulhatunk azokból a felvetésekből, amelyeket 2001-ben, a 20 ezer forintos forgalomba hozatalakor fogalmazott meg a jegybank. (Ezek az érvek természetesen közvetve leginkább költségszempontokra vezethetők vissza. Egyrészt a nagyobb címlettel kevesebb bankjegy is elengedő a készpénzigény kielégítésére. Másrészt alacsony értékű címletek mellett egy idő után annyira megnő a bankjegyek forgási sebessége, hogy azok hamar tönkremennek, nagy pótlási költséget jelentve az MNB-nek.)

A 20 ezer forintos bankjegyet 2001 februárjában, csupán négy évvel a tízezres megjelenése után vezette be a jegybank. "A forgalom igényli a jelenleginél magasabb címletű bankjegyet, hiszen a tízezerforintos 1997. évi bevezetése óta eltelt időszakban a bruttó hazai termék (GDP) folyó áron jelentősen nőtt, ezzel párhuzamosan a gazdaságban lévő készpénzállomány nagymértékben, több mint 50 %-kal bővült" - állt akkor a jegybank közleményében.

Az azóta eltelt évek alatt a fent megjelölt két mutató változása nagyobb volt. A nominális GDP a 74 százalékkal szemben 93 százalékkal bővült, a készpénzállomány pedig nem a másfélszeresére, hanem csaknem a háromszorosára nőtt. Vagyis ez a két szempont alapján bőven túl vagyunk azon az állapoton, mint amikor a húszezres bevezetéséről kellett dönteni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!