8 éves rekord: 3,5 százalékkal nőtt a GDP

A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptárhatással igazított növekedés 3,4 százalék. A növekedést a statisztikai hivatal szerint alapvetően az ipar és az építőipar teljesítményének növekedése okozta. A frissen publikált eredmény jelentősen meghaladja a piaci elemzők 2,7 százalékos piaci várakozásait. Az NGM szerint ez nyolc éves rekord.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék. A KSH figyelmeztet, a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az előző két negyedévben kibontakozó növekedés egyre határozottabban egy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaságot jelez, ami abból látszik, hogy a jelentős exporttöbblet mellett a belső kereslet is komoly húzóerőt jelentett.

Szerintük a növekedés mögött egyrészt a háztartások fogyasztása áll, amit a kedvező inflációs folyamatokon, valamint a foglalkoztatottság bővülésén keresztül a reáljövedelmek emelkedése is támogatott. Másrészt a beruházási dinamika erősödése figyelhető meg, ami elsősorban a vállalati szektor növekvő aktivitásával, illetve az uniós források gyorsuló felhasználásával függ össze.

A Nemzetgazdasági Minisztérium GDP-adatról kiadott közleményében megemlíti, hogy a vártnál kedvezőbb első negyedéves szám fényében a magyar gazdaság 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékponttal meghaladhatja a konvergencia programban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket.

A jó adat hatására a forint is erősödött: 303,8-ról 303 közelébe.

Most akkor a magyar gazdaság meggyógyult? 

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint az év/év alapú bővüléshez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a szezonalitás kiigazítás újrafuttatásával módosultak a tavalyi negyedéves növekedési számok, így tovább csökkent az amúgy is alacsony bázis.

Ha a gazdaságot a szeptember-december periódushoz viszonyítjuk, akkor 1,1 százalék a kiigazított növekedés, ami megegyezik a tavalyi harmadik negyedéves bővüléssel

- hívta fel a figyelmet Gabler Gergely, de hozzátette, hogy mindezektől eltekintve is erős negyedévet zárt a magyar gazdaság.

A KSH közlése szerint elsősorban az ipari és építőipari kibocsátás jelentős bővülése áll a kiemelkedő számok mögött. Minden valószínűség szerint az autógyártás rendkívüli kapacitásbővítése és termelés növekedése nagymértékben járult hozzá a GDP bővüléséhez - írta a szakértő.

A felhasználói oldalról egyelőre még nem látni adatokat, de az Erste várakozása szerint a beruházások növekedése, és a lakossági fogyasztás 11 éves mélypontról való elrugaszkodása fűthette a gazdaságot, amihez az autóipar nyomán tovább erősödő exporttöbblet is hozzájárulhatott.

Az Erste szerint jobb évünk lesz

Az Erste a jelenlegi előrejelzését - amely szerint az idén egész évre 2,3 százalék növekedést vár - a friss számok tükrében jó pár tizeddel felfelé módosítja: 2,5-3 százalék közöttiGDP-bővülést vár 2014-ben. A lakossági fogyasztás várhatóan tovább nő az alacsony infláció és az ennek nyomán emelkedő reálbérek miatt. A bruttó állóeszköz felhalmozást az idén még kifutó EU-pénzből finanszírozott állami beruházások fűthetik és a nettó export az import felpörgése ellenére pozitívan járulhat hozzá aGDP-hez - írta a szakértő.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője kiemelte, hogy a KSH által csütörtökön közöltnél dinamikusabb növekedés utoljára 2006-ban volt. A 2012-es recesszió (-1,7 százalék) után 2013 második negyedévében indult növekedésnek a magyar gazdaság, és azóta folyamatos az élénkülés. Negyedéves alapon 1,1 százalékra gyorsult a bővülés az előző negyedévi 0,7 százalékról.

A szakértő szerint az elmúlt hónapok kedvező adatai alapján valószínűsíthető, hogy az építőipar és az ipar mellett a beruházások felfutása is segítette a gazdaságot, illetve számos jel utal a lakossági fogyasztás élénkülésére is.

Ő is úgy vélte, hogy a kedvező első negyedéves számok hatására javulhatnak az idei év egészére vonatkozóGDP-várakozások, a jelenlegi 2 százalék körüli értékéről 2,5 százalék közelébe vagy akár efölé is. Mindez tovább javíthatja Magyarország nemzetközi befektetői megítélését - hangsúlyozta Réczey Zoltán.

Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint az ipari termelés több, mint 8 százalékkal emelkedett az első negyedévben 2013 azonos időszakához képest, és a bővülést elsősorban az export hajtotta, mivel a belföldi értékesítés továbbra sem túl "acélos".

A költségvetési beruházások felfutása érdemben növelte az építőipar termelését, ez volt a növekedés másik fontos forrása

- tette hozzá Balatoni András, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja szintén kedvező hatással volt a szektor növekedésére.

A növekedést támogatta a háztartások vásárlóerejének markáns emelkedése, ami a rendkívül alacsony inflációhoz, illetve a költségvetési szektorban véghezvitt jelentős béremelésekhez köthető. A belső felhasználás, illetve a szolgáltatások hozzáadott értéke nagy valószínűséggel növekedni tudott, vagyis a gazdasági növekedés széles bázison nyugszik.

Ebből eladósodás lesz

Balatoni András szerint kérdés, hogy ezt a növekedési dinamikát meddig képes fenntartani a hazai gazdaság a külső és a belső egyensúly veszélyeztetése nélkül. Az idei konvergenciaprogramból is kiderült, hogy a költségvetési politika lazítóvá vált a 2012-2013-as szigorú gazdálkodást követően, ez a lazítás pedig a ciklikusan kiigazított költségvetési hiány romlásában érhető tetten a szakértő szerint. "Nyilvánvaló, hogy ezen az úton nem mehet tovább sokáig az állam, mivel ebben az esetben ismét az eladósodás pályájára állítaná az országot" - hívta fel a figyelmet.

Az elemző összességében arra számít, hogy jövőre megáll a költségvetési kereslet növekedése, ami némi visszarendeződést eredményez majd az építőipari termelésben, mivel a lakáspiaci konjunktúra csak lassan javul.