Ezen is eldőlhet a következő választás

Az új földtörvény május elsején akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet, akkor is hatályba lép, ha az esetleg egyeseknek nem tetszik.

És akkor is hatályba lép, ha még nincs is egészen kész, egészíthetnénk ki a máskor is igen harcias Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert. 

Arról van szó, hogy a földforgalmi törvény szerint májustól léteznek az úgynevezett földbizottságok. Ezek a szervezetek helyi tótumfaktumok lesznek, amiknek legfőbb hatalma, hogy lényegében indoklás nélkül megvétózhatják bárki földvásárlását. A hivatalos érvelés szerint ezek majd elsősorban a külföldieket akarják megakadályozni abban, hogy Magyarországon termőföldet vehessenek. De még bármi lehet a dologból. 

Legjobb tudásuk szerint döntenek majd

Ha ma valaki földet akar venni, az a következőképp megy:  először megköti a végleges szerződést az eladóval, majd beviszi ezt annak a településnek a jegyzőjéhez, ahol a megvásárolni kívánt földdarab van. Innentől  a jegyző ezt elkezdni küldözgetni különféle helyekre, olyasmiktől függően, hogy hatósági jóváhagyás kell-e hozzá, ki kell-e függeszteni, vagy mondjuk értesíteni kell-e a tulajdonostársakat. (Ha valakit bővebben érdekel, akkor a Fejér megyei földhivatal itt segít eligazodni a négy életben lévő földtörvény és az öt kapcsolódó kormányrendelet elvárásai közt.)

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Végül nagyjából két hónap múlva az ember kap egy papírt, háromféle lehetséges kimenettel:

• Megkötheti a szerződést, minden rendben.
• Nem kötheti meg a szerződést, mert csak. Nem kell különösebben indokolni, bár ezt úgy szokták szebben mondani, hogy sok szubjektív elem is számíthat a földbizottsági vagy hatósági elutasításnál. A VM úgy fogalmazott, hogy a földbizottságok „a köztudomású tények és a legjobb ismereteik alapján döntenek majd".
• A szerződés létrejön, csak épp nem velünk. Egy kisebb hadseregnyi szereplőnek lehet ugyanis elővásárlási joga. 

Csakhogy  a földbizottságok megválasztásának módját szabályozó kormányrendeletet elfelejtették megcsinálni a törvényhez. Ezért a földbizottságok nem is alakultak meg, sőt, még a VM se tudja, hogy mikorra csinálhatják meg a hiányzó rendeletet. Addig a földbizottságok helyett egyelőre átmenetileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara emberei döntenek. Az átmeneti időben szerintük a korábbi tervekhez hasonló lesz a folyamat, és egyébként is kikérik majd a helyiek véleményét.

De a helyzet ennél bonyolultabb. Lehet, hogy hiába is születne meg a földbizottságos rendelet, mert VM tudomására jutott, hogy az unió szerint jó eséllyel összeférhetetlen dolog az, ha a helyi érdekeltek dönthetik el, hogy ki vásárolhat egyáltalán földet. 

A VM ennek ugyan örül, hiszen szerintük ha valamit vizsgál az unió, az azt jelenti, hogy jó lesz a magyaroknak. Ugyanakkor fel kell készülniük arra, hogy nem marad így a törvény.

A nagy ötlet

Ezért azt találták ki, hogy akkor mindenhol válassza meg a helyi önkormányzat a földbizottságokat. Szerintük a földbizottságoknál fel sem merülhet, hogy összeférhetetlen lenne az, hogy a helyi gazdák szabályozzák más helyi gazdák földjeit is: mivel a földbizottságok érintett tagjai majd a saját ügyeikhez nem szólhatnak hozzá, illetve a megyei kormányhivatal is ellenőrzi majd a jogszerűségüket. 

Az egy dolog, hogy ezzel az ötlettel a legutóbbi választások eredményéből kiindulva a magyar termőföldek több mint 95 százalékát szinte közvetlenül fideszesek ellenőrizhetik majd 4 évig. Az a nagyobb aggály, hogy a mindenkori győztes párt folyton teljhatalmat kap majd az adott település földügyeiben, és így egyfajta váltógazdálkodás jöhet létre.

Raskó György agrárvállalkozó szerint mindegy, hogy a gazdák maguk választják-e a földbizottságokat, vagy a győztes párt az önkormányzatokon keresztül. Szerinte nem kell nagy képzelőerő kitalálni ugyanis, hogy a bizottságokban 90 százalékban a helyi nagygazdák lesznek többségben. "Ez az egész csak annyi változást fog hozni, hogy akik eddig is uralták a falut, azok most minden konkurenstől mentesen maguk közt oszthatják szét a helyi földeket."

Az ösztönzőket megnézve egyik oldalról tényleg csökkenni fog a termőföldek ára. Nehezebb lesz eladni a földet, hiszen azokat az eladó földeket, amik a helyi földbizottság irányítóinak is kellenek, egyszerűen nem engedik majd eladni másnak, ha racionálisan viselkednek.

Ha pedig valakinek el kell adnia földjét, az előbb-utóbb meg fogja adni magát, és eladja olcsóbban a helyi földbizottság egyik tagjának. Ugyanígy igaz ez a földbérletre is. Emellett a tőkehiányt is erősíti, hiszen kevésbé akarnak majd a bankok hitelt adni egy olyan földre, aminél fennáll a kockázat, hogy a falu főnökeinek lehet majd csak eladni.

Az pedig az egész mezőgazdaság pályáját irányítja félre, hogy nem verseny fogja eldönteni, hogy kié lehet a termőföld, tehát nem az, hogy ki tudja a legnagyobb értéket előállítva megművelni, hanem jogszabályok által a politikai szándék.

Az adatok szerint a 485 ezer mezőgazdasággal foglalkozó háztartásból nagyjából 25 ezer olyan van, akik komolyan be tudnak szállni a mostani ötlet szerinti földvásárlásokba. „Ők elég tőkeerősek ugyanis, ők azok, akiknek a birtokmérete 2000 óta több mint megháromszorozódott, mostanra nagyjából 74 hektárra. Nem a mostani törvény fogja elindítani ezeket a folyamatokat, csak a maradék versenyt is kiiktatja azzal, hogy mondjuk egy tőkeerősebb budapesti se vehessen magának földet vidéken.”

Ezt támasztják alá részben az Agrárgazdaságtani Kutató Intézettől elkért számaink is. Eszerint, ha a gazdaságok fejlődőképességét akarjuk nézni, akkor nagyjából 25 ezer olyan egyéni gazdaság van, amik elsősorban értékesítésre termelnek, és 20 hektárnál többön gazdálkodnak. Összesen egyébként a 485 ezerből 165 ezer egyéni gazdálkodó tartja magát elsősorban értékesítésre termelőnek, további 92 ezer pedig a saját fogyasztásukon felülit értékesítőnek. 

Azt még jó tudni, hogy mivel a jogi személyek földszerzését lényegében nem teszi lehetővé a jelenlegi szabályozás, ezzel a körrel nem kell számolni (hacsak nem váltanak tömegesen cégformát). Arról egyébként, hogy ez javára válhat-e a magyar mezőgazdaságnak, finoman szólva is megoszlanak a vélemények, de most nem tartozik szorosan a témához.

Barátokkal, verseny nélkül

Ez kimondott politikai cél is, pontosabban egy „parasztpolgári” csoport állami felpumpálása. Azonban nem csak az életképes mezőgazdaságot képzelik úgy a kormányban,  hogy ha egy gazdagparaszti rétegnek alig kell versenyeznie itthon, az majd szuper lesz országnak.

Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetiszínű szalag átvágásával átadta a Bonafarm Csoport Csípőteleki Tehenészeti Telepét

Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI

VM-es információnk szerint igencsak felső politikai körökben találták ki azt a tervet, hogy ha a faluban a leggazdagabb 5-6 földművelő család csak nekik köszönheti majd a felemelkedését, akkor ők teljesen a lekötelezettjeik is lesznek.

Ők pedig nagy helyi munkaadóként hathatós eszközökkel tudják befolyásolni a jellemzően elég kiszolgáltatott munkásaikat, zselléreiket is. Sőt, vannak olyan félelmek,  hogy a politikai életben kevésbé aktív és kevésbé jól informált területeken jellemzően az adott falu többségét meg tudják majd győzni az ilyen nagygazdák, hogy melyik pártra kell szavazni.

A politikai cél világosnak tűnik, viszont ez meglehetősen hátrányos megkülönböztetés lehet minden más magyar állampolgárral szemben. Emellett pedig az egész mezőgazdaságunkat még gyengébb pályára állítja, ha a globalizálódó iparágra a verseny minél nagyobb kizárása és erős bezárkózás a válaszunk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!