1 temetés = 2,6 havi nyugdíj
További Gazdaság cikkek
-
Megállapodtak az EU 2025-ös költségvetésének tervezetéről
- Egész Európa legsikeresebb bankja lett az OTP egy neves rangsorban
- Dráma a magyar egészségügyben, soha nem látott küzdelmet vívnak az orvosok
- Bejelentették, csökken az üzemanyag ára – de van egy csavar
- Nagy István: Magyarország az EU-elnökség során gazdaközpontú agrárpolitikát képvisel
Több mint két és fél havi nyugdíj összegébe kerül hazánkban átlagosan a temetkezés, de jelentősek az eltérések a temetés módjától és helyszínétől függően - derül ki a CIG Pannónia Kegyeleti Indexéből. A kutatás szerint a lakosság négyötödének okozna anyagi problémát a búcsúztatás költségeinek teljes körű finanszírozása.
A válaszadók 12 százaléka egyáltalán nem tudna pénzt fordítani erre a célra. Főként a falun élők számára jelentene nagy terhet, akik az országos átlagnál nagyobb arányban (50 százalék) gondolják úgy, hogy a temetkezés költségeiről mindenkinek saját magának kéne gondoskodni.
Első alkalommal publikálta a CIG Pannónia a Kegyeleti Indexet, amelynek értéke 2,6, amit azt fejezi ki, hogy egy magyarországi temetkezés átlagos költsége 2,6-szorosa az öregségi nyugdíj átlagának. Az Kegyeleti Index a temetkezés módjától függően nagy változatosságot mutat:
Földrajzilag is jelentősek az eltérések: a Közép-Magyarországi régióban több mint1 havi átlagnyugdíjjal magasabbak a koporsós temetkezés költségei, mint a Dél-Dunántúlon.
![1](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/621/6210/62101/6210194_03aa42f82da9d85f325b5f5651ceb15e_wm.jpg)
Az Kegyeleti Indexhez kapcsolódóan a CIG Pannónia kutatást is készíttetett, amely szerint a lakosság többsége tisztában van azzal, hogy milyen nagyságrendű kiadással jár a temetkezés. A megkérdezetek közel kétharmada (61 százalék) gondolja, hogy annak költsége meghaladja a 250 ezer forintot. A válaszadók 80 százalékának okozna anyagi problémát, ha egy közeli hozzátartozója gyászszertartásáról neki kéne gondoskodni.
Megoszlanak arról a vélemények, hogy kinek kell a búcsúztatáshoz szükséges anyagi feltételeket biztosítania. Bár a legtöbb válaszadó (62 százalék) a közeli hozzátartozók felelősségének tartja, 46 százalék szerint erről mindenkinek saját magának (is) kellene gondoskodni, hogy a rokonoknak ne okozzon anyagi problémát. Ez a vélekedés főként az idősebb, 50-75 éves korosztály (54 százalék) és a falusiak (50 százalék) körében magas.
![2](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/621/6210/62102/6210200_33ea175e843a3a9882d9438d80270d98_wm.jpg)
A magyarok 12 százalékának nem lenne pénze arra, hogy hozzátartozója temetkezéséről gondoskodjon. A válaszadók közel 70 százaléka az anyagi lehetőségének megfelelő, ésszerű árakra törekedne ebben az estben. Csupán 5 százalék válaszolta azt, hogy a lehető legolcsóbb megoldásokat választaná. Csekély azoknak az aránya is (6 százalék), akik akár anyagi lehetőségeiknél is nagyobb terhet vállalnának. Utóbbi csoportban felülreprezentáltak a falun és vidéki városokban élők, valamint a 30 és 49 év közöttiek.
A válaszadók 43 százaléka nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy halála esetén hogyan adják meg számára a végtisztességét. A válaszadók negyede viszont aggódik emiatt: 7 százalék nem tudja, ki gondoskodik a temetéséről, 18 százalék pedig tart attól, hogy hozzátartozói nem tudják finanszírozni a költségeket.
Jóval többen aggódnak amiatt, hogy váratlan haláluk esetén milyen anyagi körülmények között élnek majd szeretteik (38 százalék). E csoporton belül jelentős arányt képviselnek azok (a csoport egyharmada), akik adósságot is hagynak szeretteikre. A válaszadók csupán 11 százaléka gondolja úgy, hogy megfelelően gondoskodott hozzátartozói anyagi biztonságáról. E csoport kétharmada életbiztosítást kötött, 50 százalékuk megtakarítást és szintén 50 százalékuk ingatlant (is) hagyna örököseire.
![3](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/621/6210/62102/6210204_5b47c58b84c1fc37d4416d0dd0837e24_wm.jpg)