Roubini: Államkapitalista jegyeket mutat a kormány

Államkapitalista jegyeket mutat néhány területen a magyar kormány politikája - mondta a világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza, Nouriel Roubini kedden Budapesten, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) konferenciáján. A New York-i Egyetem világszerte ismert gazdaságtan-professzora egyórás előadásában példaként említette Magyarországot arra, hogy Kelet-Közép-Európában is jelen vannak államkapitalista tendenciák, vagyis az állami szerepvállalás növelése a piacorientált reformok rovására, írta az MTI.

Roubini az előadás után újságíróknak elmondta: elismeri a pozitívumokat, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság számos területén sikerült csökkenteni a sérülékenységet, és kezd beindulni a növekedés, de, mint mondta, vegyes a magyar kormány hozzáállása a külföldi tőketulajdonosokkal szemben.

"A külföldi befektetők számára kérdés, hogy Magyarország mennyire elkötelezett a külföldi befektetéseket támogató politika mellett" - fogalmazott a közgazdász. Van egy olyan érzület a piacon, hogy a magyar kormány újraállamosítana olyan szektorokat, amelyeket korábban magánkézbe adtak, például közüzemi vagy energiaszolgáltatókat, és azt is hallani, hogy esetleg az állam átvenne néhány gyengébb pénzügyi intézményt, mondta.

Nouriel Roubini egy másik kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ha néhány bank kivonul egy országból, az nem jó, kivéve, ha valaki úgy gondolja, hogy az államnak kellene átvennie a pénzügyi rendszer egy részét. Szerinte sok bank hibát követett el azzal, hogy hagyta fölfutni a deviza jelzáloghitelezést, igaz, az állam és a szabályozó hatóságok sem tettek sokat ez ellen.

Nouriel Roubini a magyar gazdaság sérülékenységét növelő tényezők között említette többek között azt, hogy nagy az államadósság, és a hitelezők többsége továbbra is külföldi, továbbá a bankrendszerben magas a nem teljesítő hitelek aránya. A közgazdász hangsúlyozta előadásában, hogy a kelet-közép-európai országoknak nem szabad elsietniük az euró bevezetését. Azt mondta, a balti országok például politikai okokból, Oroszországtól tartva siettek belépni az euróövezetbe.

Ha egy ország nem eléggé felkészülten lesz tagja a monetáris uniónak, azzal csak bajt okoz magának és az eurózónának is - mondta. Svédország és Dánia is jól teljesít az euróövezeten kívül, a lényeg, hogy EU-tagként egy ország része legyen az egységes piacnak - tette hozzá. Roubini megállapította előadásában, hogy a kelet-közép-európai térségben általában a fundamentumok sokkal jobbak mint a válság kitörésekor, és a kilátások is összességében pozitívak a régióban.