620 ezer gyerek otthona rohad
További Gazdaság cikkek
-
Egész Európa legsikeresebb bankja lett az OTP egy neves rangsorban
- Dráma a magyar egészségügyben, soha nem látott küzdelmet vívnak az orvosok
- Bejelentették, csökken az üzemanyag ára – de van egy csavar
- Nagy István: Magyarország az EU-elnökség során gazdaközpontú agrárpolitikát képvisel
- A két évvel korábbinál közel negyedével csökkent a gázfogyasztás az első fél évben
A lakhatási szegénység 2013-ban tovább mélyült, másfél millióan élnek lakhatási szegénységben, a szakpolitikai intézkedések, mint a rezsicsökkentés és lakásfenntartási támogatás, nem nyújtottak érdemi segítséget – írja éves jelentésében a Habitat for Humanity Magyarország.
A költségvetés lakhatási kiadásainak mintegy harmada jutott szociálpolitikai szempontból célzott programokra, túlnyomó részéből a közép- és felső osztálybelieket támogatták.
Nem éri el a szegényeket a rezsicsökkentés
A lakhatási szegénység olyan lakáskörülményeket jelent, amelyek között nem teljesülnek a megfelelő lakás kritériumai, megfizethetőségi problémák merülnek fel, nem biztosított az alapszolgálatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés, minőségi, vagy mennyiségi értelemben nem kielégítő, rossz elhelyezkedésű a lakás.
![kep2](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/622/6227/62273/6227336_4a210ecac5a9ba90cbd8ab09c14cad45_wm.jpg)
A helyzet sokat romlott: a 2012 1,2 millióról emelkedett 1,5 millióra a lakhatási szegénység. Az elmúlt évben a lakosság közel fele élt túlzsúfolt lakásban, abből a szempontból az EU sereghajtói közé tartozunk. A szegényebb háztartások több mint 70 százaléka, míg a felső jövedelmi ötödbe tartozóknak csak 28 százaléka él így.
A lakosok negyedének beázik, vagy penészes a lakása, mintegy félmillióan WC nélküli, csaknem 400 ezren fürdőszoba nélküli otthonban élnek. A rezsicsökkentés nem, vagy csak korlátozottan érte el a legszegényebbeket, akik a közműveket nem veszi igénybe. Kilencszázezer olyan háztartás van az országban, amelyik olyan energiahordozóval fűt, akiket nem ért el a rezsicsökkentés (például a tüzifa).
Kevés a támogatás
A lakásvesztést megelőző intézkedések közül jó konstrukció a lakásfenntartási támogatás, ez a szociálisan rászorulóknak segítene. Mintegy félmllióan igénybe is veszik, de nem jelenthet érdemi segítséget, mivel átlagosan 3700 forintot jelent havonta, ez még a legrászorultabbaknál is kevesebb, mint a lakásköltségek 10 százaléka. Erre a költségvetés 22,2 milliárdot költött. Az adósságkezelés jó konstrukció lenne szintén, de a szigorodó feltételek miatt csak a rezsihátralékosok 13 százalékát éri el, és csak a 40 ezer lakosúnál nagyobb településeken.
![kep3](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/622/6227/62273/6227324_c2c9be0f5bea48a5a6a2bacb9668859a_wm.jpg)
Az otthonteremtési programban a kamattámogatást csak 8400 háztartás, a szocpolt 514-en vették igénybe. A panelprogramra kiírt összeg - 834 millió forint - egy nap alatt elfogyott, összesen 1500 lakásnál használhatják fel, miközben 900 ezer háztartás tervez energiatakarékos felújtást. A költségvetési kiadások zömét a közép- és felsőosztálybeli családok támogatására fordították, ennek az aránynak jelentősen módosulnia kellene ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a lakhatási szegénységet – írják a jelentésben.
Évente 200-250 ember megfagy
Magyarországon 1600 szegény telepen közel 300 ezer szegény él, szegregált lakókörnyezetben. Évente 200-250 fő fagy meg - 63 százalékuk a saját otthonában - mert nem tud fűteni, illetve nem tudja fedezni a fűtésszámlát. Becslések szerint a hajléktalanok száma 15-30 ezer, kétharmaduk vidéken él. A hajléktalanok negyede azért került utcára, mert nem tudta megfizetni a lakhatási költségeket.