AB: Rendben van a takarékok integrációja

Az Alkotmánybíróság szerint összességében nem alkotmányellenes a takarékok integrációja, csak két pont ütközik az alaptörvénybe, írta az MTI.

Kimondták, a takarékszövetkezetek önállóságát jelentősen csökkentő, egy éve elfogadott kötelező integráció egésze nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.

Néhány része viszont alkotmányellenes.

• Megsemmisítik például a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet - a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét (SZHISZ) - és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni.
• Megsemmisítik a törvénynek az integrációban részt vevő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizáló rendelkezését is, amely miatt a Takarékbank más részvényeseitől eltérően ezen jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása nem lenne felfüggeszthető.

Az AB szerint az MFB és a Magyar Posta esetében ésszerűnek tekinthető a különbségtétel a szövetkezeti hitelintézetek részvényesi jogainak felfüggesztéséhez képest, ám jogutódlás útján az ő részvényeik is kerülhetnek olyan személyhez, mely esetében az alkalmazott különbségtétel ésszerűsége nem áll fenn.

Az AB alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az intézményvédelmi szervezet - 2014. július 1-jétől a Takarékbank - által a szövetkezeti hitelintézetek számára meghatározott mintaalapszabály csak olyan kötelező elemeket tartalmazhat, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek.

Az OTSZ fordult az AB-hoz

Mint ismert, a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény miatt alkotmányjogi panasszal fordult az AB-hoz az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), 135 szövetkezeti tag, három szövetkezeti hitelintézet, valamint egy közös indítványban több bank is.

Az indítványozók többek között azzal érveltek, hogy a vitatott törvény sérti az alaptörvényben rögzített tulajdonhoz való jogot, a Takarékbank részvényeseinek "jogfosztását, lényegében a Takarékbank államosítását" eredményezi, az állam irányítása alatt olyan integrációt hoz létre, amely lényegében felszámolja a belekényszerített hitelintézetek jogi, gazdálkodási és működési önállóságát, kiüresíti vagy jelentősen korlátozza a részvényesek jogait. Az állam ugyanis az MFB révén döntő pozícióba került az intézményvédelmi alapok jogutódjaként létrehozott SZHISZ-ben, valamint az MFB és a Magyar Posta révén a Takarékbankban, és ezeken keresztül erős kontrollt gyakorol a kényszerintegrált hitelintézetek felett.

Kicsi, de fontos szereplő

Az Ab-határozat kitér arra, hogy a szövetkezeti hitelintézetek jelenleg körülbelül 5 százalékos részesedéssel bírnak a hazai piacon, ehhez képest kiterjedt fiókhálózattal rendelkeznek, a takarékszövetkezeti szektor látja el pénzügyi infrastruktúrával az országnak azt a jelentős részét, melyet a kereskedelmi bankok a költség-haszon elv vagy egyéb stratégiai okok miatt nem fednek le. A takarékszövetkezeti fiókok száma az összes hitelintézeti fiók mintegy felére tehető. Ez a pénzügyi szektor tehát kiemelkedő szerepet tölt be a vidéki lakosság, az agrárium, a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, önkormányzati társulások, kistérségek pénzügyi szolgáltatással történő ellátásában.

A jogrendszer és a gazdasági rendszer viszonyáról a határozat kifejti, hogy az államtalanított szabadversenyes piacgazdaságban a piaci érdekeknek alárendelt jogrendszer, illetve az egyetlen uralkodó ideológia alapján szervezett totális államokban a jognak alárendelt gazdaság szélsőségei egyaránt katasztrofális hatásúak lehetnek a társadalom egészére, ezért

egyik vagy másik dominanciája (pláne az egyeduralma) helyett e két nagy alrendszer optimális egyensúlyát kell keresni. (...) A gazdaság eluralkodása esetén a jog fékező erőként, a gazdaság meggyengülése esetén élénkítő, ösztönző erőként kell, hogy hasson. Az optimális egyensúly koronként és országonként más-más lehet, keresése folyamatos közpolitikai feladat.

Az AB az indítványok alapján elsősorban a szövetkezeti hitelintézetek kötelező integrációjáról szóló szabályozás egészét vizsgálta meg abból a szempontból, hogy megfelel-e a tulajdonhoz való jog korlátozására vonatkozó alkotmányossági követelményeknek.

Nem korlátozhatatlan a tulajdonhoz való jog

Az AB szerint a tulajdonhoz való jog nem korlátozhatatlan. Az alaptörvény deklarálja, hogy "a tulajdon társadalmi felelősséggel jár". Az AB a korábbi gyakorlatára is hivatkozva kifejtette, hogy a tulajdonhoz való jog korlátozása kapcsán viszonylag szűk körű a vizsgálódási lehetősége a tekintetben, hogy mennyire megalapozott a jogalkotó részéről a közérdekre való hivatkozás. Különösen így van ez - a jelenlegihez hasonló - reformtörvények kapcsán, melyek egy gazdasági szektort alakítanak át gazdaságpolitikai célkitűzések alapján.

A tulajdonjog-korlátozás arányosságának vizsgálata során az AB szerint fontos, hogy a korlátozást kompenzálják az összehangolt működésből eredő előnyök - üzleti kockázatok csökkenése, jövedelmezőség növelése - és különösen az, hogy a szektor stabilitásának és biztonságának védelme érdekében az állam az MFB-n keresztül 136,5 milliárd forinttal járul hozzá az intézményvédelmi feladatok ellátásához.

Elutasította az AB azokat a felvetéseket, amelyek szerint a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt a törvény alkalmazására való felkészüléshez. A törvényt az Országgyűlés 2013. július 5-én fogadta el, július 12-én hirdették ki, rendelkezései pedig - néhány kivétellel - a következő napon, július 13-án léptek hatályba. Az AB szerint ugyan a változások jelentősek és lényegében felkészülési idő nélkül léptek hatályba, ám a jogszabály pontos menetrendet tartalmazott az előírások végrehajtására, és csak néhány olyan előírás volt, amely a szövetkezeti hitelintézetektől, illetve az integrációval érintett bankoktól tevőleges, aktív magatartást követelt meg.

A határozat arról is ír, hogy:

"a hitelintézetek és ügyfeleik/betéteseik érdekét is az szolgálta, hogy az átalakulásból eredő bizonytalan helyzet a lehető legrövidebb ideig álljon fenn, pánikhangulat és negatív hatású láncreakció ne alakuljon ki", továbbá, hogy "a törvénytervezet előkészítése nem része a jogalkotási folyamatnak, ezért az egyeztetés törvényi kötelezettségének, avagy a társadalmi vita megszervezésének elmaradása politikai felelősséget keletkeztet a jogalkotó oldalán, de nem eredményezi a törvény közjogi érvénytelenségét".

A határozathoz a 15 fős testületből Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Salamon László fűzött különvéleményt. Az Alkotmánybíróság közölte, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezések is érkeztek, amelyekről várhatóan még júliusban, a nyári ítélkezési szünet előtt születhet döntés.