Brutális, ami készül, a bankok visszasírják a végtörlesztést

A napokban kiadott brutális banki veszteség-előrejelezések alapján akár csődök sorozatát is előidézhetné a devizahiteles csomag a magyar bankszektorban a portfolio.hu szerint. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban számíthatunk az anyabankok segítségére, így csődsorozattól sem a felügyeletnek, sem a betéteseknek nem kell tartaniuk.

A külföldi támogatás nélkül meglenne a baj: van olyan leánybank, amelynél a saját tőke felét is elviheti a devizahiteles csomag első felvonása. 1998 óta 1700 milliárd forintnyi tőkét pumpáltak a tulajdonosok a magyar bankszektorba, ez a szám a hamarosan várható veszteségek miatt jelentősen megugorhat.

A végtörlesztés ehhez képest semmi

Utoljára 2011 szeptembere és 2012 februárja között élt át akkora sokkot a magyar bankszektor, amekkorának most a küszöbén áll. Az akkori kedvezményes végtörlesztés 370 milliárd forint közvetlen banki veszteséget okozott a hitelezőknek, igaz, ennek közel 30 százalékát leírhatták a bankadójukból.

Az MNB most a végtörlesztési sokk két-háromszorosára rúgó, 700-900 milliárd forintos veszteségre számít a teljes pénzügyi szektorban, és ez még csak a tisztességtelen szerződései feltételek (árfolyamrés és egyoldalú kamatmódosítások) elszámolását tartalmazza, az év végén várható forintosításét még nem.

A nagyobb bankok közül az OTP-re (137-147 milliárd forint) és az Erstére (93 milliárd forint) vár a legnagyobb veszteség, ahogy az az elmúlt napok bejelentéseiből kiderült. Minden bank nem tette még közzé teljes veszteségbecslését, de az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a bankok becsléseinek összege inkább a MNB becslésének alsó széléhez áll közelebb. Mivel a pontos elszámolásról szóló törvény csak ősszel várható, a banki és jegybanki számítások eltérése alapján érheti még negatív meglepetés is a bankokat, például lehet, hogy végül a vártnál szigorúbb módon számoltatják velük újra a hiteleket.

Még nem látni a végét

Szinte mindegyik nagybank nagyobb veszteségre számít a saját háza táján, mint amekkorát a végtörlesztés során elszenvedett. A legnagyobb, 50 százalék körüli tőkearányos veszteség az eddigi bejelentések alapján a két osztrák tulajdonú nagybanknál (Erste, Raiffeisen) várható, míg a hitelállományhoz képest az Erste és az OTP esetében tűnik a legnagyobbnak a potenciális veszteség. A veszteség mértéke természetesen még csökkenhet, amennyiben az egyoldalú kamatemelések ügyében a bankok bírósági pert nyernek idén novemberig, a Kúria rendkívül szigorú 7 pontja alapján azonban ez várhatóan nem lesz tömeges.

Az óriási veszteségek elsősorban a tőkehelyzetet ingathatják meg egyes bankoknál, ami elvileg a stabilitási problémák legnagyobb forrása lehet. A tőkemegfelelési mutató semmilyen körülmények között sem kerülhet a szabályozói minimum (8%) alá, ez alatt egy bank sem működhet tovább. Gyakorlatilag azonban nem kell a bankok megingásától vagy csődjétől tartani, a külföldi anyabankok a válság kezdete óta 880 milliárd forintnyi tőkeemeléssel segítették meg leánybankjukat, és ahol erre szükség lesz, ott ezúttal is hasonló támogatás várható.

A zsebükbe nyúlhatnak

Az OTP-nél, a Budapest Banknál és az UniCreditnél ráadásul eddig sem került sor tőkeemelésre a válság eleje óta, hisz a belső tőkeképzés (szinte folyamatos nyereségesség) miatt nem volt szükség rá. Az MNB adatai szerint 1998 óta a magyar bankoknál 1581 milliárd forintnyi tőkeemelés és 120 milliárd forintnyi anyabanki tartozás-elengedés történt (nominálisan összeadva). Nagy különbség azonban a válság előtti helyzethez képest, hogy míg akkor döntően az aktív hitelezés, a növekedés biztosításához, manapság elsősorban a veszteségek pótlásához, a működés fenntartásához biztosítják a tőkét a tulajdonosok leánybankjaiknak.

Az elmúlt években nyereséges bankok (OTP, Budapest Bank, K&H, UniCredit) tőkehelyzete továbbra is erős és stabil, az elmúlt években óriási veszteséget felhalmozó és számos tőkeemelésen átment bankok (CIB, Erste, MKB, Raiffeisen) többségénél azonban várhatóan ismét a zsebükbe fognak nyúlni a tulajdonosok.