Ennek is a disznólétszám ihatja meg a levét

Ideológiai indíttatású, az agrártámogatások újraosztására irányuló lépésnek tekintik agrárszakértők, hogy a kormány 1200 hektáros birtokméret felett elvonja a nagyüzemek uniós területalapú alaptámogatásait (SAPS). Ugyanakkor a támogatási egyenlőtlenségek miatt az állattenyésztők szerint is el kellett venni a SAPS-pénzeket a növénytermelésből, de egyelőre az állattartók sem látják a garanciákat arra, hogy a felszabadult forrásokat – miként a kormány ígéri – hogyan kaphatják meg, írta az agrárszektor.hu.

Nem megalapozott közgazdasági számításokra épülőnek, hanem alapvetően ideológiai indíttatásúnak tekintik az agrarszektor.hu-nak nyilatkozó agrárgazdasági szakértők azt a napokban bejelentett lépést, amellyel a kormány a jövő évtől 1200 hektár felett száz százalékban elvonja a nagyüzemek területalapú alaptámogatásait. A döntés ágazati vélemények szerint leginkább az uniós SAPS-pénzek egy részének újraosztásaként értelmezhető, amellyel a kabinet a nagybirtokok rovására a hozzá köthető agrárklientúra igényeit igyekszik kielégíteni.

Kérdés csak az, hogy a pénzelvonás milyen mértékben hat az állattenyésztésre, mivel a hazai állatállomány – alapvetően a szarvasmarha- és a sertéslétszám – jelentős része a most sújtott nagyüzemi cégekben koncentrálódik. A 3,1 milliós sertésállomány kétharmadát és a 788 ezres szarvasmarhalétszám felét társas vállalkozások tartják, és a statisztikák azt mutatják, hogy a kormány által preferált kis- és középgazdasági kör nem igazán foglalkozik állattenyésztéssel. Egyes felmérések szerint kétharmaduk ma sem foglalkozik állattenyésztéssel, és valószínűleg ezután sem kívánja lecserélni a sokkal jövedelmezőbb növénytermelést „az éjjel-nappali elfoglaltságot jelentő, jóval macerásabb” állattartásra.

Nem beszélve arról, hogy a hatékony telepek kialakításához tőkeigényes beruházásokra van szükség, amelyek kis üzemméretben többnyire nem megvalósíthatók. Más oldalról viszont az agrarszektor.hu-nak nyilatkozó állattenyésztők is indokoltnak tartják, hogy a kormány az eddigi SAPS-támogatások egy részét elvonja a növénytermelésből, mivel az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) sokkal több pénzt juttat ez utóbbi szektornak, és ez a két ágazat – az állattenyésztés és a növénytermelés - között feszültséget teremt.

Az állattenyésztők is megosztottak azonban az ügyben, hiszen egy részüknek szintén vannak SAPS-támogatásokat hozó területeik, míg másoknak nincsenek, így a kormánydöntés a nagyobb állattartókat sem érinti azonos módon. Szakértők szerint például a sertéstartás akár föld nélkül is elképzelhető, míg a szarvasmarha-ágazatban ma szinte minden gazdálkodónak van területe.

Hat év alatt 212 milliárd forint plusztámogatást fordít az állattenyésztésre a kormány, és ez az eddigi források megduplázását jelenti – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Az agrártárca további közlése szerint ebből 180 milliárd forintot a nemzeti költségvetésből különítenek el, a többi pénz forrása egyelőre tisztázatlan. Kérdéses az is, hová kell számítani azt az évi 20 milliárd – a 2015-2020 közötti hat év alatt tehát összesen 120 milliárd – forintnyi támogatást, amelyet a nagyüzemek SAPS-pénzeiből vonnak el, és az ígéretek szerint a vidékfejlesztési kasszába helyeznek át állattenyésztési pályázatokra.