Ghána stabilitása érdekében az IMF pénzügyi segítségére szorulunk – jelentette be John Mahama ghánai elnök. Nem véletlenül: kétszámjegyű a költségvetési deficit, akárcsak az infláció, a ghánai pénznem, a cedi pedig rövid idő alatt 40 százalékot vesztett értékéből.
Június óta ez a második afrikai ország, amelyik a valutaalap segítségét kéri: Zambia is hasonló helyzetbe került nemrég.
A 26 milliós Ghána a kétezres években megvalósított reformjai után annál is gyorsabban növekedett, mint ahogyan finanszírozni tudta volna ezt a növekedést: a nagy száguldástól megrészegült befektetők tömték pénzzel az afrikai országot, amelynek így túlhevült a gazdasága. A kialakult kettős (költségvetési és külkereskedelmi) deficiten nem tudott úrrá lenni a kormány, valutaválság alakult ki, ezért kellett az IMF-hez fordulni – mondta a Standard Bank elemzője a Financial Timesnak.
A magyarok miatt büntetik a szegény afrikai országot a titkos globális pénzügyi körök?
Végtelenül naívnak kellene lennünk ahhoz, hogy azt gondoljuk: véletlen, hogy éppen az után egy héttel omlott össze az ország, hogy Magyarország kereskedőházat nyitott ott.
"A mai nappal fordulóponthoz érkeztünk" – mondta reményekkel telve egy hete Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója a ghánai iroda megnyitása után. A ghánai magyar kereskedőház jelentette volna Nyugat-Afrika kapuját magyar szempontból, ráadásul a két ország kapcsolatai ennél is mélyebbek: Mahama Ayariga ifjúsági- és sportminiszter elmondta, „a két ország közötti együttműködést nagyon időszerű volt elkezdeni, már csak azért is, mert a külügyminiszter asszony ereiben magyar vér is folyik."
Annál keserűbb most a csalódás! A magyarok álmait ismét porba akarják zúzni.
Úgy tűnik, valakik érdekét sérti, hogy Magyarország a saját útját akarja járni, és függetlenedni akar jelenlegi külkereskedelmi partnereitől. Köztudott, hogy a globális pénzügyi körök könnyedén tönkreteszik azokat az országokat, amelyek dacolni merészelnek az akaratukkal.
Konteó-nap az Indexen