További Gazdaság cikkek
-
Az influenszerek is rajta vannak az új hatóság radarján - Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
- Megszavazta a parlament, óriási változások lesznek az adózásban
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
A teljes magyar bankszektor háborog az MNB múlt héten közzétett képlete miatt, a pénzintézeteknél úgy gondolják, hogy a jog alapján nekik van igazuk – írja a Portfolio.hu. A bankokat főleg az zavarja, hogy a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, hónapról hónapra újraszámítva a hiteleket.
A képlet ezért másfélszer akkora veszteséget jelenthet a bankoknak, mint amit becslésként eddig közzétettek, összejöhet a 900 milliárd forintos veszteség.
Mi ez a horrorképlet?
Az MNB, hogy megelőzze a különböző értelmezéseket, kiadott egy útmutatót, amiben meghatározza, hogyan kell számítani az árfolyamrésből visszatérítendő összegeket:
- Ki kell számítani a devizahitel kezdeti (az eddig ismerthez képest kisebb) devizaértékét úgy, mintha az akkori MNB-árfolyamon folyósította volna a bank a hitelt.
- A hónapról hónapra már befizetett (devizában számított) törlesztőrészletből ki kell vonni az átszámított hitel árfolyamrés nélkül (devizában) számított törlesztőrészletét, és ez lesz a mindenkori túlfizetés.
- A hónapról hónapra teljesített túlfizetést múltbeli (aktuális) tőketörlesztésként kell figyelembe venni a devizatartozásban.
- A mindenkori tőketartozást tehát két tényező is csökkenti az eddig hitthez képest: a folyósítási árfolyam megváltoztatása (kisebb eredeti tőketartozás) és a múltbeli túlfizetések tőketörlesztésként való beszámítása (gyorsabban csökkenő tőketartozás).
- A jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbség adja az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költségét a bankok számára.
A bankok kifogásai:
- 1. Ehhez nincs joga az MNB-nek
- 2. A túlfizetéseket nem lehet tőketörlesztésként elszámolni.
- 3. A túlfizetést nem lehet előtörlesztésként elszámolni
- 4. A jogalap nélküli gazdagodás szabályait kellene figyelembe venni.
- 5. Lineáris késedelmi kamatot kellene alkalmazni.
Részletek a Portfolio.hu-n.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
