Majdnem minden ötödik magyar szegény

2014.08.21. 14:29

2012-ben a magyarok 17 százaléka élt a szegénységi ráta alatt, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta – derül ki a Tárki kutatásából. A társadalomkutató összetettebb módszert használt, mint az Eurostat "szegénység és kirekesztettség által fenyegetettek" statisztikája (mi az utóbbi alapján írtunk a héten 3,3 millió szegényről).

A szegénységi ráta azt mutatja meg, hogy a lakosság mekkora része él egy adott jövedelmi szint alatt. A statisztikában ezt a határt a medián hatvan százaléka alatti jövedelemnél húzzák meg.

A jövedelemszegények aránya Magyarországon 1996 és 2012 között (százalék):

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1992, TÁRKI Monitor kutatások 1996-2012.
Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1992, TÁRKI Monitor kutatások 1996-2012.

Az Európai Unió stratégiai céljainak egyike a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Ennek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi deprivációt.

A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik. 2012-ben a magyarok 19 százaléka élt munkaszegény, 37 százaléka súlyosan deprivált anyagi helyzetű háztartásban. 

Összességében a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, és a 8 százaléka, ahol mindhárom formája jelen volt.
 

A jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció és a munkaszegénység Magyarországon 2012-ben (a népesség százalékában):

Forrás: TÁRKI Monitor, 2012
Forrás: TÁRKI Monitor, 2012

A TÁRKI Monitor kutatás adataihoz képest – feltehetően az adatfelvétel módszertana és a minta eltérései, illetve az adatfelvételek eltérő referencia-időszaka miatt – a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a KSH szerint kisebb volt: 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt.

Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték, ennél magasabb szegénység és társadalmi kirekesztettség arányt csak Bulgáriában (48 százalék), Lettországban és Romániában (40 százalék), Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek.