TI: Törvényt sért az MNB pénzszórása

A magyar állam tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Bank (MNB) mintegy 160 milliárd forintot költött el öncélúan, felhatalmazás nélkül – írja a Transparency International Magyarország (TI); a szervezet álláspontja szerint ez megdöbbentő, nemzetközi mércével pedig egyszerűen abszurd.

Az MNB tárja fel, hogy milyen politikai és szakmai felhatalmazás birtokában és főként milyen megfontolás alapján döntött úgy, hogy 160 milliárd forinttal támogatja a pénzügyi szakemberek képzését – ez áll a TI közérdekű adatigénylésében, amelyet az MNB elnökének juttatott el. A TI arra is kíváncsi, hogy a jegybank egyeztetett-e bárkivel is a gigantikus pénzköltést megelőzően.

Nem ez a feladata

A magyar jegybanktörvény alapján az MNB-nek nem feladata a felsőoktatás, azon belül a gazdasági-pénzügyi képzés reformjának finanszírozása. Márpedig az MNB nemrégiben „társadalmi felelősségvállalási célokra” hivatkozva, a „pénzügyi és közgazdasági képzést megújítandó” öt, az elmúlt egy évben létrehozott alapítvány számára mintegy 160 milliárd forintot folyósított. Az alapítványok kistafírozásának összege meghaladja a teljes magyar felsőoktatásnak juttatott éves támogatást (137 milliárd forint). Ha a nagy értékű ingatlanvásárlásokat is ideszámoljuk, akkor a központi bank csaknem 200 milliárd forintot költ zömmel arra, hogy az „idejét múlt neoliberális tanok” helyett „fordulatot” hajtson végre a pénzügyi oktatásban.

„Az MNB-nek a rá vonatkozó törvény értelmében a nemzeti valuta értékállóságának a megőrzése a célja, nem pedig a pénzügyi felsőoktatás megújítása” – hangsúlyozta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. A felsőoktatás fejlesztése – az országgyűlés által alkotott törvények alapján – a kormány feladata, a finanszírozásról pedig a költségvetésnek kell gondoskodnia.

A TI megütközéssel értesült arról is, hogy az MNB érvelése szerint a jegybank által társadalmi felelősségvállalási célokra költött összegek nem minősülnek közpénznek. Kétségtelen, hogy a jegybank nyeresége nem a költségvetésből származik, hanem a monetáris hatóság által alkalmazott eszközök – kamatcsökkentés és gyenge forintárfolyam – révén alakult ki. Ettől még az MNB közintézmény, amelynek a magyar állam az egyedüli tulajdonosa. Az MNB közpénzt teremt, és azt forgatja. Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése értelmében a „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával” továbbá a „közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni”.

A jegybank közfeladatot lát el, s munkavállalói, ideértve a jegybanki felsővezetést is, állami alkalmazottak. Ezért a jegybank a forrásait csak a törvényben meghatározott céljai elérése érdekében, a közérdeket szem előtt tartva és átlátható módon költheti el. Alapítványok ötletszerű támogatása biztosan nem szolgálja az „árstabilitás elérését és fenntartását”, akkor sem, ha az MNB szerint a hazai léptékkel mérve mértéktelenül bőkezű adomány a pénzügyi szakemberképzést szolgálja.

A költségvetést finanszírozzák

További aggályokat vet fel, hogy a most kistafírozott alapítványok a vagyonukat – egyebek mellett – állampapírokba is fektethetik. Ha ez bekövetkezik, akkor az MNB – az alapítványokon keresztül – a költségvetés finanszírozójává válik. Márpedig az Európai Unió szabályai tiltják az állami költségvetés jegybankok általi hitelezését.

A kormánytól független nemzeti intézmények – például a Magyar Nemzeti Bank - rendeltetése az, hogy korlátok közé szorítsák a végrehajtó hatalmat. A mostanihoz hasonló, az MNB történetében mindeddig példátlan, ellenőrizetlen pénzkiáramlás újabb bizonyítéka annak, hogy a kormányzat felszámolta az állami intézmények autonómiáját, és a közintézményeket saját ideológiai céljainak kiteljesítésére használja – írja közleményében a TI.