Egyre többet költ magára a magyar állam

Az elmúlt években mind abszolút értékben, mind arányaiban nőtt a magyar állam működésének költsége, miközben mérséklődött a szociális jóléti kiadások értéke – mindez a most benyújtott zárszámadási törvényből is kiderül, írja a Napi.hu.

Amíg 2010-ben a államháztartás összes kiadása még csak a GDP 49,9 százalékára rúgott - ami nemzetközi összehasonlításban akkor sem volt alacsony -, a most nyilvánosságra hozott 2013-as mérlegek szerint az államháztartás kiadásai elérték a tavalyi GDP 53,5 százalékát. Vagyis az állam az elmúlt években egyre inkább rátelepedett a gazdaságra, ezt jól jelzi az újraelosztás mértékének növekedése.

A kiadások arányainak is megváltoztak: emelkedett az állam fenntartására fordított kiadások értéke, valamint állam gazdasági kiadása is - az utóbbi viszont már meglepetés, az elmúlt években bekövezett államosítások ismeretében.

Három év alatt az állam működési kiadásai 2067,9 milliárd forintról 2606,2 milliárd forintra, a GDP 7,6 százalékáról a GDP 9 százalékára emelkedtek. Nőtt a törvényhozó és végrehajtási szervek - vagyis a kormány és a minisztériumok kiadásai, de kiemelkedő mértékben megugrottak az állami funkciókon belül a költségvetési és pénzügyi szolgáltatásokra fordított kiadások. A 2013-as zárszámadás szövege ugyan közli az adatokat, ám a miértekre nem ad választ a kabinet.

Az államháztartás funkcionális kiadásai a megoszlás százalékában

	2010	2013
Állami működési funkciók	15,3	16,8
Jóléti funkciók	61,5	56,7
Gazdasági kiadások	14,3	17,5
Államadósság-kezelés	8,5	8,6
Egyéb	0,5	0,4
Összesen	100,0	100,0
Forrás:kormány, zárszámadás

A zárszámadási adatok szerint nőtt viszont a rendőrségi kiadások súlya tavaly a közbiztonságra fordított kiadások 576,5 milliárd forintra rúgtak, ami mintegy 75 milliárd forintos növekedés három év alatt.

A jóléti kiadások kiadások a 2010-es 8324,7 milliárd forintról 8807,9 milliárd forintra emelkedtek, a GDP-arányosan viszont e költés 30,7 százalékról 30,3 százalékra mérséklődött. Az oktatási kiadások nominálisan stagnáltak, így GDP-arányosan csökkentek, az egészségügyi kiadások kis mértékben emelkedtek, így tavaly a GDP 4,6 százalékát fordította az állam egészségügyre, ami 0,1 százalékpontos növekedés három év alatt. A társadalombiztosítási és nyugdíjkiadásokra tavaly 4963 milliárd forint jutott, ami a GDP 17,1 százalékát tette ki - ez 0,3 százalékos csökkenés, bár nominálisan emelkedtek a kiadások.

Az államháztartás funkcionális kiadásai (milliárd forint)

	2010	2013
Állami működési funkciók	2 067,99	2 606,25
Jóléti funkciók	8 324,74	8 807,94
Gazdasági kiadások	1 930,90	2 726,97
Államadósság-kezelés	1 146,30	1 338,82
Egyéb	69,05	0,40
Összesen	13 538,98	15 480,38
Forrás:kormány, zárszámadás

Az állami terjeszkedés másik szembeötlő jele, hogy az államháztartás gazdasági kiadásai is nőttek három év alatt. Majd minden területen - legyen az a közlekedés, a távközlés, a környezetvédelem - kiadásai jelentősen nőttek. Ez utóbbi a 2010-es 198 milliárd forintról 2013-ra 364,7 milliárdra ugrott, ami már a GDP 1,3 százaléka. A közlekedési támogatáson belül csökkent a közúti közlekedés kiadása a vasúti közlekedés javára.

Az államadósság kamatkiadásaira fordított összegek is emelkedtek: tavaly 1338,8 milliárd forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből, ami a GDP 4,6 százaléka, szemben a 2010-es 4,2 százalékkal.