Furcsán drága a magyar áram
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
A piaci folyamatokat követte, de túlzásba esett a kormány rezsicsökkentő politikája - idézi Kaderják Pétert a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatóját az 52. közgazdász vándorgyűlésről a Napi.hu.
Szabályozói hiba volt, hogy a lakossági árak nem követték a piaciakat
A 2008 után intenzívvé váló verseny és a recesszió 15-20 százalékos áram- és gázárcsökkenést hozott az ipari fogyasztók számára - vagyis számukra a piac kormányzati beavatkozás nélkül elvégezte a rezsicsökkentést.
A hatósági áras területen ezzel szemben folyamatos növekedés történt - ezt a szabályozási kudarcot használta ki a politika és vágta meg a szabályozott fogyasztói árakat - mondta Kaderják Péter. Bele is szeretett ebbe, más közszolgáltatásokra (vízközmű, hulladékszállítás, kéményseprés) is kiterjesztette a rezsicsökkentést.
A szabályozott termékár alakulása így végül - ha lehántjuk róla a politikai kommunikációt - döntően a piaci trendekhez igazodott, de mára komoly torzító hatások alakultak ki. Egyrészt a politika kimazsolázza a gázkínálat olcsó elemeit (a korábban olcsóbban megvett betárolt gázt, a nyugati importot és a szabályozott árú magyar kitermelést), másrészt pedig irreálisan alacsony, esetenként 0-2 százalékos tőkemegtérülést ismer el, illetve szintén zéró szinten ismer el bizonyos költségeket.
A gáz ára a rezsicsökkentés előtti időszakhoz képest 58 százalékkal lett kevesebb, az árban elismert 67 forintos gázköltség 22 eurócentnek felel meg, miközben a holland piaci spot (azonnali) ár 18 cent. Az üzenet tehát az, hogy az egyetemes szolgáltatóknak úgy kellene működniük, mint ha a leglikvidebb, leghatékonyabb holland piacon vásárolnának, holott ez nem így van, az olajindexált ár a meghatározó számukra, ami jóval magasabb még akkor is, ha a Gazprom maga is kénytelen volt jelentős árengedményt adni 2013 őszén.
Na, melyik nagy magyar piaci szereplő manipulálhatja az árakat?
Az áramnál is hasonló a helyzet: jelenleg a hazai 2015-re vonatkozó tőzsdei árak 30 százalékkal magasabbak, mint a magyar fogyasztói árak számára irányadó német piacon. Kaderják megjegyezte: nincs infrastrukturális oka annak, hogy itthon harmadával magasabb a nagykereskedelmi áramár, mint Szlovákiában. Ez azt is jelenti, hogy a tartósan fenntartható kedvező áramárakhoz a piacok régiós integrációjára is szükség volna. De nem csak erről van szó.
A magasabb hazai áramárra az a szokásos magyarázat, hogy a balkáni piaccal vagyunk összekötve, az ottani magasabb igények időről-időre "kiszívják" az áramot a magyar piacról, amit az északi összeköttetés nem tud pótolni. A szakember más okokat tart valószínűbbnek, szerinte inkább piacmanipulációról van szó. Megérheti egy bizonyos magyar nagy piaci szereplőnek - Kaderják direkt nem nevezte meg - hogy az északi kapacitást mesterségesen szűkíti, nem enged be olcsó áramot, és nem engedi a hazai termelést sem, a magas árból pedig komoly extra jövedelemre tesz szert.
A megoldás kézenfekvő lenne
Kaderják úgy látja, hogy jól működő, hatékony áram- és gáznagykereskedelmi piaccal - ahonnan még egy egységes, állami közműcég is jó feltételek mellett tud vásárolni - és kiszámítható szabályozással lehetne fenntartható rezsicsökkentést véghezvinni. Utóbbihoz tartozik az infrastruktúra árszabályozás stabilitásának helyreállítása, valamint a földgáz esetében a határkapacitások piaci alapú elosztásának érvényesítése, a hazai szénhidrogén-kutatás és -kitermelés ösztönzése. A regionális hub létrehozása a földgáznál megtörtént, nagy költséggel kiépült a szlovák, horvát, román összeköttetés, amelyek révén a hazai igények közvetlen orosz ellátás nélkül is kielégíthető - ennek a gyümölcsét kellene learatni.