További Gazdaság cikkek
-
Varga Mihály Brüsszelben kért valamit az Európai Bizottságtól, de konkrét lépés nem történt
- Magyar élelmiszer, amit Dubajtól Kínáig az asztalra tennének
- Államtitkár elé kerül a Dunai Vasmű helyzete, már a bérek is késnek a Liberty Dunaújvárosnál
- Rossz hírünk van az édességimádóknak: kisebb lesz a croissant
- Menekítik a pénzüket a magyarok ezekből a befektetésekből
Elhalasztotta az ítélethozatalt a Fővárosi Törvényszék hétfőn abban a perben, amelyet az UniCredit Bank indított a magyar állam ellen a devizahitelek ügyében, írta az MTI. A törvényszék szeptember 23-ra halasztotta a határozat kihirdetését.
![A felperes jogi képviselője beszél az UniCredit Ingatlanlízing Zrt. által az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére a magyar állam ellen indított per tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2014. augusztus 28-án.](https://kep.cdn.index.hu/1/0/676/6769/67690/6769088_312b1d4397d771d3b51cc4179ffdff20_wm.jpg)
A bank képviselője a tárgyaláson kifejtette, több ponton is alkotmányba ütközőnek tartják a devizahitel-szerződések egyes kérdéseit rendező törvényt. Ennek egyik oka, hogy a törvény visszaható hatályú, amit tilt az alkotmány és a jogalkotási törvény. "A bank nem tudta a 2010-es magatartását a 2014-es törvényhez igazítani" - jegyezte meg.
További alkotmányossági kifogás volt a bank részéről, hogy "nagyon rövid idő", 30 nap állt rendelkezésre a keresetlevél benyújtására. A bank álláspontja szerint a törvény sérti a bírói függetlenséget, mert a törvény szerint a bíróságnak a jelen helyzetből kell kiindulnia, nem veheti figyelembe a múltbeli környezetet - fogalmazott az UniCredit képviselője.
A törvény ezenkívül közjogilag érvénytelen, mert az elfogadás során nem kérték ki róla megfelelően az Európai Központi Bank véleményét. Végül a törvény alkotmányellenes azért is, mert megtiltja a fogyasztókat védő civil szervezeteknek, hogy beavatkozzanak a törvény alapján indított perekbe. Az UniCredit bank jogi képviselője elmondta még: az átlagos fogyasztónak az ésszerűen körültekintő, figyelmes személyt kell tekinteni, "nem pedig azt a gondnokság alá helyezés határán billegő egyedet, aki nem érti meg az elé tett írásbeli szerződést, ahogy az az alperes leírásából kiderül".
Az alperes magyar állam képviselője kifejtette: az UniCredit a devizahitel-szerződésekhez fűzött oklistával csorbította a fogyasztók jogait, mert egy átlagosan intelligens fogyasztó sem láthatta, hogy mely körülmény megváltozása milyen változást fog előidézni a szerződéses viszonyban.
Az állam képviselője elmondta, a törvény nem ellentétes az európai joggal, mert engedélyezett a fogyasztó javára való eltérés az egyes tagállamon belüli, nemzeti szabályozásban.
Az állam jogi képviselője szerint az UniCredit által a hitelszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek között nem volt olyan, amelyből kiderült volna, hogy "ha például a bank 0,5 százalékkal megemelte a kamatot, az miért következett be". Az UniCredit ráadásul 2010-től alkalmazott egy olyan kikötést, amellyel felülírta a szerződés egyoldalú módosítását lehetővé tevő, teljes konkrét oklistát. E szerint ugyanis "hirtelen bekövetkező pénzpiaci zavarokra" hivatkozva is egyoldalúan módosíthatta a devizahitel-szerződést.