Jól beszólt a kormánynak a Bankszövetség
További Gazdaság cikkek
A nyár közepén olyan törvény született Magyarországon, amely tekintet nélkül a bankok működési gyakorlatbeli különbözőségére, továbbá az érintett időszak jogszabályi környezetére, minden hazai bank, takarékszövetkezet és pénzügyi vállalkozás valamennyi vonatkozó szabályzatát tisztességtelennek vélelmezte - írja a sajtónak szétküldött jegyzetében a Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente.
"Fontos tudni, hogy a devizahiteleknél az árfolyamrés-visszaírása és az egyoldalú kamatemelések eltörlése maximum 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést jelenthet az ügyfeleknek. Ezt pedig a jelenleg egyetlen, az érintettek közötti felelősség-megosztást szolgáló szakmai megoldás, az árfolyamgát is tudja!"
A hitelnyilvántartási adatok az mutatják, hogy miközben javul a makrogazdasági helyzet, bővül a foglalkoztatás, csökken az infláció, a nem teljesítő hitelek állománya a pozitív fejlemények ellenére növekszik. Ma ugyanis – a „megmentésben” bízva – már sokan azok közül sem teljesítik felvállalt fizetési kötelezettségüket, akik a korábbi években rendes törlesztők voltak.
Szerinte a törvény most, visszamenőleges hatállyal olyan – egyébként teljesíthetetlen - feltételeket támaszt a bankokkal szemben, amelyek a termékek megalkotásakor, piaci bevezetésükkor nem voltak ismertek, így azokat betartani sem lehetett.
A törvény alkotmányellenes lehet
Mind az eljárásrend, mind a visszamenőleges hatály alkotmányossági aggályokat vet fel, emiatt kezdeményezte és tartotta volna jobb megoldásnak a Magyar Bankszövetség, ha a törvényt a Köztársasági Elnök előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldte volna - írja Kovács.
A fentiek okán most az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntésére indított perek vannak folyamatban. Ezekben 79 bank, takarékszövetkezet és pénzügyi vállalkozás az érintett, amelyek keresetet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéken.
Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy az árfolyamrés tisztességtelenségének kimondása gazdaságilag érthetetlen, szakmailag minden korábbi és nemzetközi gyakorlattal szemben álló és az adott időszak szabályozásaival, valamint ellenőrzési gyakorlatával is ellentétes, ráadásul a jogszabály ezen pontjával kapcsolatban meg sem nyílt a jogorvoslat lehetősége.
Forintosítást piaci árfolyamon!
Napirenden van a hitelek forintosítása is. Itt a bankrendszer álláspontja régóta állandó, ráadásul összhangban van a már új MNB vezetés, illetve a Kúria jogegységi tanácsának álláspontjával: az árfolyamkockázat a hitelszerződések esetén az ügyfelet terheli, hiszen az olcsóbb finanszírozási lehetőségért – a forint hitelekhez képest 8-10-12 százalékos kamatkedvezményért - cserébe saját döntéssel magára vállalta ezt a kockázatot. Így a fentiek miatt nincs jogilag vagy erkölcsileg alátámasztható mód a piacitól eltérő árfolyamon történő forintosításra.
A bankrendszer megteremtése óta a nyereség/veszteség mutató negatív
A bankrendszer jelentős áldozatokat hozott a segítségre szoruló devizahiteles ügyfelek érdekében: a végtörlesztés során az érintett ügyfelek 23 százaléka törlesztett kedvezményes árfolyamon, a Nemzeti Eszközkezelő az ügyfélkör 3 százalékának lakását vette át, az érintett ügyfelek több mint harmada élvezi az árfolyamgát védelmét és kedvezményeit, továbbá az adósok 18 százaléka részesült egyéb banki adósságrendezésben.
A különféle megoldások már eddig is több mint 1000 milliárd forintos extra terhet jelentettek a hitelintézeti ágazatnak. Az újabb elvonás drasztikus következményekkel járhat abban a szektorban, amely 2010 óta folyamatosan veszteséges.
A kormányzat különadók, tranzakciós illeték és egyéb jogcímeken az elmúlt 5 év alatt 870 milliárd forintot vont el a szektortól. A bankok tulajdonosai tőkepótlásokkal stabilan tartották és tartják magyarországi bankjaikat, hiszen a pénzügyi válság kitörése óta már több mint 1000 milliárd forintos pótlólagos forrást juttattak nekik, így tőkemegfelelésük továbbra is garantálja a stabil, kiszámítható működést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
