Budapest a régió legélhetőbb nagyvárosa
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Budapest az összetett ötvenedik, míg a kelet-európai mezőnyben az első helyen végzett a The Economist élhetőségi rangsorában, ami a világ 140 nagyvárosát állította sorrendbe jó sok élhetőségi szempont alapján.
A listát európai városokra leszűkítve a magyar főváros a 23. helyen áll, közvetlenül Róma mögött. Az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy az európai fővárosok élhetősége megmutatkozik-e az ingatlanok értékében és kiderült, hogy szoros összefüggés nem mutatható ki: Budapest, mint Közép-, és Kelet-Európa legélhetőbb fővárosa, az egyik legolcsóbbnak számít az európai fővárosok között. A nyugati EU tagállamokban már nőttek a lakásárak, de az EU egészében még minidg 5 százalékos csökkenés látható 2008 és 2013 között.
Nem a legélhetőbb a legdrágább
A szomszédos Bécs végzett az élhetőségi lista második helyén (Melbourne az első), az európai fővárosok közül a legjobb helyen. Bécset Helsinki követi, az európai fővárosok rangsorában második helyen, ami a teljes élhetőségi listán nyolcadiknak számít, majd Stockholm. A három fővárosban az ingatlanok átlagos négyzetméterára 4800 és 5800 euró között van (ez 1,5-1,8 millió forint), ami nem számít a legmagasabbnak a vizsgált 18 európai fővárost tartalmazó mezőnyben.
1 . táblázat Európai fővárosok élhetőségi helyezése, lakóingatlanok átlagos négyzetméter ára, és azok megfizethetősége
főváros | élhetőség ranghely* | átlag (EUR) | Lakásár/ éves nettó kereset**** | |
négyzet-méter ár** | havi nettó kereset*** | |||
Bécs | 2 | 5 500 | 4 089 | 5,6 |
Helsinki | 8 | 4 826 | 4 816 | 4,2 |
Stockholm | 15 | 5 806 | 4 821 | 5,0 |
Párizs | 17 | 8 390 | 4 290 | 8,1 |
Berlin | 21 | 2 564 | 3 948 | 2,7 |
Koppenhága | 22 | 3 543 | 5 726 | 2,6 |
Oslo | 24 | 5 611 | 8 309 | 2,8 |
Amsterdam | 26 | 3 944 | 4 080 | 4,0 |
Brüsszel | 28 | 2 595 | 4 343 | 2,5 |
Madrid | 44 | 3 223 | 2 571 | 5,2 |
Dublin | 46 | 3 008 | 3 990 | 3,1 |
Róma | 49 | 6 402 | 2 836 | 9,4 |
Budapest | 50 | 999 | 897 | 4,6 |
London | 55 | 8 895 | 4 078 | 9,1 |
Prága | 59 | 2 074 | 1 497 | 5,8 |
Pozsony | 62 | 1 832 | 1 226 | 6,2 |
Athén | 63 | 1 674 | 1 821 | 3,8 |
Sofia | 82 | 844 | 635 | 5,5 |
* Forrás: Élhetőségi felmérés EIU (Economist Inteligence Unit)
** Forrás: numbeo.com, kínálati árak, az elmúlt 18 hónapból, OC gyűjtés
*** Forrás: Eurostat, négyfős, kétkeresős családra vetítve (2012-2013)
**** egy átlagos, 50 négyzetméteres lakásra vetítve
Azt, hogy az élhetőség nem függ össze a lakásárakkal, London példája jól mutatja. A brit főváros csaknem 9000 eurós (2,8 millió forintos) négyzetméterárával a legdrágább a vizsgált fővárosok közül, de az élhetőségi listán csak az 55. helyen szerepel, Budapesttől elmaradva. A második legdrágább európai főváros Párizs, pedig sokkal előkelőbb helyen, az európai nagyvárosok között a negyedik az élhetőségi rangsorban.
Budapest különleges helyzetben van, mivel a közép-, és kelet-európai fővárosok közül az első helyen áll az élhetőségi rangsorban, és egyben a bolgár főváros után a legolcsóbb, jócskán megelőzve Pozsonyt és Prágát is. Sajnos viszont csak külföldi szemmel vagyunk nagyon olcsók, a hazai átlagos keresetekhez viszonyítva a lakásárak inkább a középmezőnyben vannak.
Nagy kilengésekkel
változtak az árak az elmúlt években. Például Írországban és Spanyolországban óriási, 35-45 százalékos árzuhanás volt 2008 és 2013 között, míg Svédországban és Norvégiában ugyanebben időszakon 20-30 százalékos növekedést regisztrált az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. Nálunk országos átlagban 16-17 százalékkal estek az árak, ezzel ebben az összehasonlításban a középmezőnyben vagyunk.
2 . táblázat – Lakásárak változása 2008 és 2013 között az EU országaiban
15 százalékot meghaladó árcsökkenés | 15%-nál kisebb árcsökkenés | Áremelkedés | |||
Írország | -44,61% | Észtország | -14,54% | Franciaország | 1,47% |
Spanyolország | -34,38% | Portugália | -13,44% | Egyesült Királyság | 3,06% |
Lettország | -32,77% | Dánia | -10,08% | Izland | 3,59% |
Litvánia | -30,14% | Olaszország | -7,71% | Belgium | 10,44% |
Horvátország | -28,14% | Csehország | -6,90% | Németország | 11,97% |
Románia | -26,21% | EU átlag | -5,39% | Finnország | 15,19% |
Ciprus | -23,20% | Görögország | -3,67% | Luxemburg | 18,39% |
Hollandia | -19,04% | Málta | -2,36% | Svédország | 21,13% |
Szlovákia | -19,01% | Norvégia | 31,72% | ||
Bulgária | -18,57% | ||||
Szlovénia | -17,86% | ||||
Magyarország | -16,61% |
Forrás: Eurostat,OtthonCentrum
A legfrissebb tendenciákat tekintve az EU átlag már stagnálást mutatott 2013 utolsó, illetve 2014 első negyedéve között. Jelentősebb lakásár emelkedés ugyanezen időszakon a skandináv országokban, az Egyesült Királyságban, illetve a Baltikumban látható. Minimális emelkedés hazánkban is látható már az idei év első negyedében. A szomszédos Romániában és Szlovákiában stagnálás jellemző, Horvátországban pedig még nem állt meg az árak csökkenése 2014 első három hónapjában sem.
A lakásárakat az Otthontérképen is követheti.