Lemaradtunk az e-kereskedelemben

Szingapúr vezet, az USA a hatodik, Magyarország pedig a 44. az internethasználat és e-kereskedelem szempontjából legfejlettebb országok 50-es toplistáján – derül ki a globális piac áttekintését nyújtó digitális fejlődési indexből, írja a Napi.hu. Az indexet a MasterCard egy bostoni egyetemi kutatóintézettel (The Fletcher School at Tufts University) közösen tett közzé.

Az ötven vizsgált országból Kína, Malajzia és Thaiföld bizonyult a leggyorsabban fejlődő digitális gazdaságnak, a négy vizsgálati paraméter összes pontszámának átlagát tekintve pedig a toplista első három helyezettje Szingapúr, Svédország és Hongkong lett. Magyarország az összesített pontszámok alapján 44. lett a listán, így megelőzik a rangsorban szereplő közép-európai országok - például Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország.

Az elemzés Magyarországról megállapítja, hogy a lakosság 72,6 százaléka használja az internetet, és 34,4 százalékának van okostelefonja, a jó infrastrukturális ellátottság ellenére azonban az e-kereskedelem mindössze 3 százalékát teszi ki az összes kiskereskedelmi értékesítésnek, 224 milliárd euró értékben.

A mutató adatai alapján bőven van tere a fejlődésnek Magyarországon, ami az e-kereskedelem széles körű elterjedését illeti. Optimizmusra ad viszont okot, hogy a MasterCard helyi tapasztalatai szerint a magyar kereskedők és vásárlók fogékonyak az innovatív technológiákra, így ezek terjedésével jelentősen bővülhet Magyarország digitális gazdasága. Jó példa erre az egyérintéses bankkártyás fizetés népszerűsége, amely után már csak egy ugrás a mobilfizetés, vagy éppen a mobilos alkalmazással történő internetes vásárlás - mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

A lista 2008-ig visszamenőleg tartalmaz adatokat az egyes országokról. A készítők négy szempont alapján pontozták az egyes országok fejlettségi szintjét, majd a pontok átlagából számították ki az egyes országok index-számát: a digitális szolgáltatások iránti fogyasztói igény; az ezekhez nélkülözhetetlen technikai infrastruktúra; a törvényi szabályozás és intézményi háttér; valamint az innovációt és versenyt támogató piaci légkör.

Az országokat négy csoportba sorolták:

Feltörekvők- Például India, Kína, Brazília, Vietnám és a Fülöp-szigetek, jelenleg alacsony a készültség foka, azonban nagyon gyorsan fejlődnek. Ha a növekedési ütemet tartani tudják, erős digitális gazdaságokká nőhetik ki magukat, de az Index azt mutatja, hogy a növekedés következő szakaszát nehéz lehet elérniük.

Megtorpanók- Ugyan erős fejlődést mutattak a korábbi években (Nyugat- és Észak- Európa nagy része, illetve Ausztrália és Japán), az érettség szakaszába léptek. Az innováció és az országhatáron kívüli piaci lehetőségek feltárása döntő fontosságú lehet számukra a további növekedés eléréséhez. Ide tartozik Hollandia, Finnország, az Egyesült Királyság, Dánia, Ausztrália, Norvégia, Franciaország, Japán, Belgium, Közép-Európából pedig Csehország.

Kimagaslóan teljesítők- Például Szingapúr, Hong Kong és az Egyesült Államok komoly fejlődést értek el a digitális tranzakciók terén, melyet fenn is tartanak, melyben az igen korszerű infrastruktúrájuk és szofisztikált hazai vásárlók segítik őket. Hogy e kategóriában maradhassanak, ezen országoknak folytatniuk kell a gyors innovációt. Ide sorolták az Index készítői még Svédországot, Svájcot, Dél-Koreát, Írországot, Izraelt, az Egyesült Arab Emirátusokat, Dél-Koreát, Új-Zélandot és Észtországot.

Ugrásra készek- Ezen országok kihívásokkal küzdenek, de az együttesen 2,5 milliárd főt is meghaladó lakosságukkal jelentős fejlődési lehetőséget mutatnak. Indonézia, Oroszország, Nigéria, Egyiptom és Kenya tartozik ebbe a kategóriába. Ebbe a kategóriába esik Magyarország is, valamint Portugália, Törökország, Szaud-Arábia, Olaszország, Görögország is.