Beléphetünk az egykori KGST-bankba

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta Nyikolaj Koszovot, a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB, International Investment Bank) elnökét. A megbeszélésen egyetértési nyilatkozatot írtak alá Magyarország korábbi NBB-tagsága tervezett megújításáról – derül ki egy NGM-közleményből. 

Mi az az NBB? 

A moszkvai székhelyű, multilaterális Nemzetközi Beruházási Bank fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket. A pénzintézetet 1970-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai közül a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapította.

Passzol a keleti nyitáshoz

A mostani bejelentés szerint a bank tevékenysége az utóbbi két évben a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult. Új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is.

A tárca szerint

Ezért Magyarország kezdeményezze tagságának megújítását az NBB-ben. Ennek részleteiről várhatóan az NBB Tanácsának 2014. novemberi szófiai ülésén döntenek.

A honlapon szereplő adatok szerint a banknak jelenleg tagja Oroszország, Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia, Kuba, Vietnam és Mongólia – írja a Napi.hu. Magyarország és Lengyelország az 1998–1999-es orosz pénzügyi válság nyomán lépett ki. Még 2005-ben olyan orosz lapinformációk voltak, amelyek szerint a kilépés után Magyarországnak és Lengyelországnak legalább az alaptőkéhez való hozzájárulását vissza kellett volna kapnia, így a magyarok 15 millió, a lengyelek 30 millió euróra számíthattak.

Oroszország állítólag azért akart elszámolni a két volt részvényessel, hogy formalizálhassa részesedésük újraelosztását és többségi ellenőrzése alá vonhassa a bankot.

A múlt dicső

A kétezres évek elejére eljelentéktelenedett az NBB a hetvenes években kifejezetten komoly hatalmi tényezőnek számított. A szovjet vezetés 1971-ben határozta el, hogy az Európa nyugati felén működő Európai Fejlesztési Bank mintájára létrehozza a szocialista országok közös beruházási bankját. A magyar szakemberek akkoriban azt javasolták a bank vezetésének, hogy könnyűipari beruházásokkal foglalkozzon első körben, hazánknak ugyanis akkoriban éppen jól jött volna ehhez a friss tőke. A szovjet politikai irányvonal azonban mást diktált: a bank egyetlen feladata az volt, hogy hozzájáruljon az orenburgi gázvezeték megépítéséhez.

Az alapítók kvótái (transzferábilis rubel)

Bolgár Népköztársaság	85,1 millió
Magyar Népköztársaság	83,7 millió
Német Demokratikus Köztársaság	176,1 millió
Mongol Népköztársaság	4,5 millió
Lengyel Népköztársaság	121,4 millió
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége	399,3 millió
Csehszlovák Szocialista Köztársaság	129,9 millió