30 helyzet, amikor az állam fizet nekünk

2014.10.18. 08:56
Faragjuk le a pénzben juttatott szociális kiadásokat? Az ötlet elvben jól hangzik, a valóságban azonban nagyon nehéz a helyzet. Szociális védelemre uniós összevetésben már most is keveset költünk, és miközben általánosságban könnyű a segélyek megvágásától várni a kiadáscsökkentést, ha megnézzük az étlapot, elmegy a kedvünk az egésztől.

Lassan összeáll a jövő évi költségvetés terve, és ha nagy megszorításra az eddigi hírek szerint nem is kell készülni, a kormány állítólag visszafogja az állami kiadásokat. Bár önmagában jó, ha az ötletszerű adóemelések helyett az állam inkább magán karcsúsít, ennek is lesznek áldozatai.

Ebben nagy újdonság nincs is, nagy vonalakban már a tavaszi konvergenciaprogramban is felvázolták a tervet, a nyugdíjakat legfeljebb az inflációval emelik majd, a gyógyszertámogatásokat és a közgyógyellátásra szánt kiadásokat annyival sem, az utazási támogatásokat egyáltalán nem.

És több mint egy százalékponttal csökkentik a pénzbeli társadalmi juttatásokat 2017-ig a GDP-arányában. Magyarul: akik eddig segélyt kaptak, készülhetnek a szűk esztendőkre. Hasonló tervekről számoltak be a kormányülésről kiszivárgott hírekben is, Orbán Viktor a szociális kiadások megvágásán gondolkodik.

 

Csakhogy miközben a régióhoz viszonyítva az újraelosztás mértéke arányaiban valóban magas, a magyar állam európai összevetésben nem költ sokat szociális védelemre, 2011-ben a GDP 23 százalékát fordítottuk erre, ami az uniós átlagnak mindössze 55 százaléka. Ha a kormány itt próbál meg spórolni, az tovább növelheti a társadalmi feszültségeket, ami aztán hosszabb távon persze visszaüt majd a költségvetésre is.

Nincs tehát könnyű helyzetben az a költségvetést farigcsáló politikus, aki a társadalmi juttatások étlapjáról válogat. A vakok támogatására menjen kevesebb, vagy a fogyatékos gyerekekre? Az ápolási díjat vegyük el, vagy a munkában megrokkant bányászok juttatását? Esetleg az árva gyerekek pénzét? Könnyű a dolgunk mindaddig, amíg nem konkrét döntést kell hozni, csak szerkezeti reformokat emlegetni.

Mi viszont most az erőforrás-minisztérium háttéranyaga alapján összegyűjtöttük a 30 legfontosabb segélyt és támogatást, és bemutatjuk, hogy 2014-ben Magyarországon ki, milyen jogcímen kaphat pénzt az államtól, melyik mikor igényelhető és nagyjából mekkora összegek üthetik a markunkat. Röviden összefoglalva: leszámítva a gyerekek után juttatott pénzeket elég siralmas a helyzet.

1. Rendszeres szociális segély

Ki kaphatja?

Rendszeres szociális segélyt több esetben is kaphatunk. Járhat annak, aki egészségkárosodott személynek minősül, a nyugdíj előtt áll, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel. Utóbbi esetben azonban csak akkor, ha a családban élő gyerekek valamelyike után más nem kap gyermekgondozási támogatást, gyermekgondozási díjat, vagy terhességi-gyermekágyi segélyt. Ahhoz, hogy valaki rendszeres szociális segélyt kapjon, az önkormányzat által meghatározott egyéb feltételeknek is meg kell felelni. Fontos az is, hogy a család egy főre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 százalékát, vagyis jelenleg 25650 forintot. A havi összeg úgy jön ki, hogy a családi jövedelemhatár összegéből kivonjuk a család havi összjövedelmét. A rendszeres szociális segély ugyanakkor nem lehet több, mint a közmunkából kapható nettó pénz 90 százaléka, vagyis 45 569 forint. Még bonyolultabb a helyzet, ha valakinek a családtagja foglalkoztatást helyettesítő támogatást kap, vagyis havi 22 800 forintot. Ez esetben rendszeres segélyként már legfeljebb csak 22 769 forintot kaphatunk. Családonként tehát legfeljebb egy valaki veheti igénybe a rendszeres segélyt.

2. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

KI KAPHATJA?

Itt kevésbé szigorúak a kritériumok, mint a rendszeres segélynél. Annak nem adnak, aki a rendszeres szociális segélyt is kaphatna. A támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80 százaléka, pillanatnyilag 22 800 forint. Egy családban egyszerre csak egy valaki kaphat ilyet, és ha van olyan a családban, aki rendszeres szociális segélyt kap, akkor annak a maximális összegéből le kell vonni ezt a 22 800 forintot.

3. Időskorúak járadéka

KI KAPHATJA?

Erre a pénzre az jogosult, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt de a házastársával, vagy élettársával együtt nincs nagyobb havi egy főre eső jövedelme, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, vagyis 22 800 forint. Annál, aki egyedülálló és 75 évesnél fiatalabb, a nyugdíjminimum 95 százaléka, vagyis 27 075 forint a limit. A 75 feletti egyedülálló embereknél már az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százaléka számít, vagyis akkor kap járadékot, ha nincs 37 050 forintnál több havi jövedelme. A támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, vagyis 22 800 forint. Az egyedülálló 75 alattiaknál a nyugdíjminimum 95 százaléka a megkapható összeg, vagyis 27 075 forint, a 75 felettieknél 37 050 forint. Aki rendelkezik jövedelemmel, annál a járadék összege a fenti összegek és a saját havi jövedelem különbözete.

4. Lakásfenntartási támogatás

ki kaphatja?

Ez akkor jár, ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 százalékát, vagyis aktuálisan 71 250 forintot és a háztartás tagjai egyikének sincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. A támogatásra alanyi jogon jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy is. Összege minimum 2500 forint.

5. Adósságkezelési szolgáltatás

KI KAPHATJA?

Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. Feltétel az is, hogy a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint hogy a támogatott a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik. Annak, aki pénzt kap, azt is vállalnia kell, hogy megfizeti az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetét, illetve hogy részt vesz az adósságkezelési tanácsadáson. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75 százalékát és összege legfeljebb 300 ezer forint, a lakáshitel-hátralékok bizonyos eseteiben 600 ezer forint lehet. A támogatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függően.

6. Ápolási díj

KI KAPHATJA?

Ezt a támogatást 18 év alatti tartósan beteg embereknek jár, emelt összegű ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igényló hozzátartozót ápol. Kiemelt ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szó törvény szerinti „E” minősítési kategóriába sorolt beteg ápolását végzi. A ápolási díj méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt 18 év feletti tartósan beteg. A súlyosan fogyatékos, valamint a 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén az ápolási díj összege 29500 forint. A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150 százaléka, vagyis 44250 forint. A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180 százaléka, vagyis 53100 forint. A 18 év feletti tartósan betegek ápolása esetén a méltányossági ápolási díj összegét a települési önkormányzat képviselő-testülete határozza meg, azzal, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 százaléka, vagyis 23600 forint. Ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, az ápolási díj összege a fenti összegek és a rendszeres pénzellátás összegének különbözete.

7. Önkormányzati segély

ki kaphatja?

Az kaphat ilyet, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, a jogosultság jövedelmi értékhatára az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékánál, vagyis 37 050 forintnál alacsonyabb összegben nem határozható meg. Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 százalékánál.

8. Rokkantsági járadék

ki kaphatja?

Rokkantsági járadékot az a 18. életévét betöltött rászoruló kaphat, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg. Attól még, hogy valaki rokkantsági járadékot kap, szabadon lehet munkát vállalni, a támogatás ettől nem szűnik meg. A rokkantsági járadékban részesülő egyébként utazási kedvezményre is jogosult. 33 330 forintot lehet kapni havonta.

9. Megváltozott munkaképességűek ellátása

ki kaphatja?

Erre az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, keresőtevékenységet nem végez, rendszeres pénzellátásban nem részesül. Szükséges az is hozzá, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át. Attól függően, hogy milyen az ember egészségi állapota rehabilitációs ellátást, vagy rokkantsági ellátást kaphat. Mennyi pénz jár ebből? Na hát ez elég bonyolult, sok az alkategória. Nagyjából 27900 forint és 46500 forint között. A rokkantsági ellátásra pedig legfeljebb 139500 forintot.

10. Bányászjáradék

ki kaphatja?

Volt bányászok, akik egészségkárosodást szenvedtek a föld alatti munkában. Itt is van néhány egyéb feltétel aminek még meg kell felelni, például legalább 10 évnyi munkavégzés kell hozzá. Az öregségi nyugdíjhoz képest számolják, maximum durván 85 ezer forint lehet. A központi költségvetés a forrása.

11. Vakok személyi járadéka

ki kaphatja?

Ezt a pénzt az kérheti, aki 18. évét betöltötte és erősen látáscsökkent, vagy vak. Havi összege 16550 forint. Ez a központi költségvetésből megy.

12. Szépkorúak jubileumi köszöntése

ki kaphatja?

Az, aki 90, 95, vagy 100 éves. A 90. életév betöltésekor 90000 forint, a 95. életév betöltésekor 95000 forint, a 100. életév betöltésekor 100000 forint a juttatás. A központi költségvetés állja.

13. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezménye

ki kaphatja?

Erre a pénzre súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy jogosult. A személygépkocsi szerzési támogatás összege új járműnél 900000 forint, használt járműnél, vagy kerekesszéknél a vételár 60 százaléka, de legfeljebb 600 ezer forint. Ha valaki az autóját akarja átalakítani, legfeljebb 90 ezer forintot kap. Központi költségvetés fizeti.

14. Fogyatékossági támogatás

ki kaphatja?

Annak jár, aki elmúlt 18 éves és látási, hallási, értelmi, mozgásszervi, fogyatékkal él, autista, vagy halmozottan fogyatékos. Ez a fogyatékosság mértékétől függ, alapvetően 19970 forint jár, ha súlyosabb a helyzet, akkor 24580 forint. A központi költségvetés a forrása.

15. Álláskeresési járadék

ki kaphatja?

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Ez attól is függ, ki mennyit keresett azelőtt, mielőtt álláskeresővé vált, de nem lehet több a minimálbér 100 százalékánál, vagyis 101 500 forintnál havonta. A forrása a központi költségvetés.

16. Nyugdíj előtti álláskeresési segély

ki kaphatja?

Ez is akkor jár, mint az álláskeresési járadék, de kell még hozzá, hogy az igénylőnek legfeljebb már csak öt év legyen hátra a nyugdíjig, és legalább 45 napon át már álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette. Az álláskeresési segély összegét a kötelező legkisebb munkabér (10500 Ft)40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha az álláskeresési járadék megállapításakor meghatározott járadékalap a minimálbér 40 százalékánál alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Forrása a központi költségvetés.

17. Keresetpótló juttatás

ki kaphatja?

Ennek egy sor különböző jogosultja van, főleg átképzésekre adják. Adható fiatal, segélyre nem jogosult álláskeresőknek, gyermekgondozási segélyben részesülőknek, rehabilitációs ellátásban részesülőknek, olyanoknak, akiknek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és olyan közfoglalkoztatottnak is, akit képzésre kellene küldeni. Általában az átképzés költségeit fizetik ki a központi költségvetésből.

18. Anyasági támogatás

ki kaphatja?

Anyasági támogatásra jogosult az anya, ha min. 4 alkalommal részt vett terhesgondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5 hónapig külföldön tartózkodott.) Ez az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 százaléka, vagyis 64125 forint, ikergyermekek esetén gyermekenként a 300 százaléka. A központi költségvetésből megy.

19. Az apát megillető munkaidőkedvezmény

ki kaphatja?

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A munkaidő kedvezmény tartamára távolléti díj jár a központi költségvetésből.

20. Gyermekgondozási segély

KI KAPHATJA?

Erre jogosult a szülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő, vagy adott esetben nagyszülő is. A gyermek harmadik életévének betöltéséig jár, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén 10 éves koráig. Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig. A gyermekgondozási segély havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ikerek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 százalékával, 3 gyermek esetén 300 százalékával, 4 gyermek esetén 400 százalékával, 5 gyermek esetén 500 százalékával, 6 gyermek esetén 600 százalékával. A központi költségvetés finanszírozza.

21. Családi pótlék

ki kaphatja?

2010-től a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, és már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják. Van megemelt összegű családi pótlék is, a tartósan beteg gyerekek után. Ez egy gyermekes család esetén 12200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13700 forint, két gyermekes család esetén gyermekenként 13300 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14800 forint, három vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16000 forint, egyedülálló esetén gyermekenként 17000 forint. Beteg, fogyatékos gyereknél 23300 forint, ha egyedül nevelik, 25900 forint. Központi költségvetésből megy.

22. Gyermeknevelési támogatás

Ki kaphatja?

Gyermeknevelési támogatásra jogosult az a szülő, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti. Feltétele, hogy legfeljebb heti 30 órát szabad mellette dolgozni. Ha a munka otthon végezhető, nincs ilyen megkötés. A támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, vagyis 28500 forinttal. A központi költségvetésből megy.

23. Terhességi gyermekágyi

ki kaphatja?

Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Mértéke a naptári napi átlagkereset 70 százaléka. Az Egészségbiztosítási Alap fizeti.

24. Táppénz

Ki kaphatja?

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át. Ha a biztosított részére betegszabadság jár, a keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg. A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási időnél. Ötven százaléka, ha két évnél rövidebb a folyamatos biztosítási idő. Jár akkor is, ha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése miatt nem tud dolgozni, a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (98000 forint) 200 százalékának harmincad részét, vagyis 6533 forintot. Az Egészségbiztosítási Alapból jár.

25. Gyermekgondozási díj

ki kapja?

Gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Kaphat az a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. Gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Forrása a központi költségvetés és az Egészségbiztosítási Alap.

26. Baleseti járadék

ki kaphatja?

Erre az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg. Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ, összege a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, vagy harminc százaléka lehet. Egészségbiztosítási Alap a forrása.

27. Családi kedvezmény

ki kaphatja?

Ugyanaz kapja, mint a családi pótlékot, de jár a várandós nőknek is és a vele közös háztartásban élő házastársnak a fogantatástól számított 91. nap hónapjától és kapnak a rokkantsági járadékban részesülők is. Ha a család a személyi jövedelemadóból nem tudja érvényesíteni a családi adókedvezmény összegét, azt az általa fizetett járulékból is érvényesíteni tudja. A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62500 forint, három és minden további eltartott esetén 206250 forint levonást jelent az adóalapból. A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10000 forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33000 forinttal csökkenhet a fizetendő adó. A központi költségvetés a forrása.

28. Gyermekvédelmi támogatás

Ki kaphatja?

Erre az jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 százalékát. Ehhez az is kell, hogy a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos legyen. A nagykorúvá vált gyermek esetén járhat akkor is, ha a törvény szerinti tanulmányokat folytat és megfelel az egyéb feltételeknek. A pénzbeli ellátás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka, vagyis 6270 forint. Forrása a központi költségvetés.

29. Óvodáztatási támogatás

ki kaphatja?

Halmozottan hátrányos helyzetű szülők kapják. A központi költségvetésből megy rá pénz. Első alkalommal 20000 forint, második alkalommal 10000 forint.

30. Otthonteremtési támogatás

ki kaphatja?

Állami gondozásból kikerülő fiatal felnőttek kapják. Az összeg az állami gondozásban eltöltött időtől függ. Forrása a központi költségvetés.