A Telenor megússza az internetadót
További Gazdaság cikkek
-
Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer - Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A Portfolio szerdán arról írt, hogy több forrásból származó értesüléseik szerint a forgalom alapú internetadó nem kormányzati fejből pattant ki, hanem az iparág egyik szereplője vetette fel. Úgy tudják, hogy a meg nem nevezett nagy mobilszolgáltató cég ötletekkel segítette a kormányzatot, hogyan tudják növelni a szektorból származó bevételeket, így született meg az internetadó ötlete. A lap arról is ír, hogy ugyanez a cég az, amelyiket végül az adó egyáltalán nem terhel. A Portfolio nem nevesíti, de egyértelműen a Telenorra utalnak.
Ez ugyanis az a cég, amelyiket a törvénybe épített kedvezmény a leginkább érint, így átmenetileg valóban megúszhatják az adófizetést. Hogy azonban az adó akár már közép távon kedvezne nekik, vagy hogy külön ők kérték volna, hogy legyen ilyen adó, a cég határozottan cáfolja. Szerintük senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy pillanatnyi versenyelőnyért feláldoznák hosszú távú céljaikat, és szembemennének saját üzleti érdekeikkel.
Hogyen mentesülhet a Telenor?
Ahhoz, hogy melyik cégnek mit jelent pontosan a netadó, fontos tudni, hogy az új adónem a szolgáltatók számára a társasági nyereségadóból levonható. Így, aki sok társasági nyereségadót fizet, annak az új internetadó nem jelent valójában terhet, csupán az eddigi társasági adó helyett ugyanazt a pénzt internetadó címén fizeti be a költségvetésbe.
Mennyi internetadót fizethetnek a cégek?
A szabályozói statisztikákat figyelembe véve, amelyből a legfrissebb idén januári érhető el, az derül ki, hogy abban a hónapban a Telenor ügyfelei 1,2 millió gigabyte-nyi forgalmat bonyolítottak. Ezt a számot 150 forinttal majd 12-vel megszorozva nagyságrendileg 2.2 milliárd forint éves jön ki.
Azonban van még két fontos dolog, ami ezt a számot fölfelé nyomja: egyrészt az, hogy megkezdett giga byte-onként kell fizetni, tehát az az ügyfél amelyik 1 gigabyte-ot és 1 byte-ot használt az után már 300 forintot kell számolni. A másik, amit a Telenor is mond, hogy a mobilinternet gyorsan növekvő és fejlődő iparág, ezért január óta mind a felhasználók száma mind a forgalom is növekedhetett. Így óvatos becsléssel 4 milliárd forintra becsüljük a Telenor terheit - mondja Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője.
A Magyar Telekom esetén is a mobilinternet szempontjából a fent ismertetett módszertannal éltünk, a vezetékes internet esetén pedig feltételeztük, hogy minden magánügyfél eléri a 700 forintos limitet, ami elég valószínű, hiszen az átlagos havi adatforgalom biztosan 5 gigabyte feletti. A Telekom esetén 1,7 millió mobilnetes ügyféllel és átlagosan 1 giga alatti forgalommal kell számolni az NMHH statisztikái szerint. A vezetékes ügyfelek száma 877 ezer fő. A fenti adatokból közel 10,5 milliárd forint adófizetés következik, amihez még hozzá kell adni az üzleti ügyfelek utáni adófizetést is. Így jutottunk el a 12 milliárd forintos becsléshez.
100 százalékig pontos becslést adatok hiányában, elsősorban az üzleti ügyfelek eltitkolt száma miatt nem lehet adni. Ugyanakkor kis arányuk miatt a becslés pontosságát nagyságrendileg nem befolyásolhatják.
A szolgáltatók közül a Vodafone évek óta veszteséges, így ő biztosan kárvallottja az új adónak, hiszen mivel veszteséges, nem fizet társasági nyereségadót, sőt, az új adó további veszteségeket okoz neki. A társaság dönthet, hogy az adót részben vagy egészben áthárítja vagy pedig veszteségeit tovább növelve kifizeti.
A Magyar Telekom az ország egyik, ha nem a legnagyobb beruházója, tavaly és idén is a frekvenciavásárlásokkal együtt 100 milliárd feletti összeget fektetett a hálózatba. Így, mint minden jelentős beruházó ő is beruházási adókedvezményeket vesz igénybe. Ennek köszönhetően a társasági nyereségadó fizetési kötelezettsége gyakorlatilag nulla, tavaly 323 millió forint volt. Ebből nehéz lesz leírni azt a közel 12 milliárd forintnyi internetadót, amit a társaság fizetni kénytelen.
Ráadásul abban az esetben, ha nem kapna a vállalat beruházási adókedvezményt, akkor sem termelne annyi profitot és nem fizetne annyi adót amennyiből a fenti összeg leírható. Tehát a Telekom egyértelmű vesztese az új adónak, mondta az Indexnek Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője.
A Telenor esetén más a helyzet. A társaság a tavalyi évben 6,3 milliárd forint adót fizetett, miközben a nála lecsapódó internetadó vélhetően nem éri el a 4 milliárd forintot. Így neki nem kell az adót áthárítania az ügyfelekre (csak amit eddig társasági adóként fizetett be, azt most internetadóként fogja), így jelentős versenyelőnyhöz jut a többi szolgáltatóhoz képest.
Persze a fentiek múltbeli adatok alapján készített számítások, a jövő pedig ezektől akár érdemben el is térhet, de a tendencia még évekig a korábbi évekhez hasonló maradhat: a Telekom beruházásigénye, amortizációja a vezetékes szolgáltatások miatt magas lesz, emiatt a társasági adóját alacsonyan tudja tartani, míg a Telenor nyereségessége - tehát nyereségadó-fizetési kötelezettsége - a cég saját előrejelzései szerint is megmarad.
Telenor: Nincs hozzá közünk
Kutas István, a Telenor kommunikációs igazgatója az Indexnek határozottan cáfolta, hogy a cégnek köze lenne az internetadó bevezetéséhez, vagy hogy lobbiztak volna ezért. Szerinte általánosságban az internetadó bevezetése valójában őket is negatívan érinti, az adó nem csak a cég küldetésével, de elemi üzleti érdekeivel is ellentétes.
“A Telenor semmilyen forgalmi típusú internetadóval kapcsolatos javaslatot sem támogatna soha, semmilyen körülmények között. A cég a témával kapcsolatban eddig is határozott álláspontot képviselt, mely a HÉT és az IVSZ tagjaival közösen kiadott közleményekből is nyilvánvaló” - mondta Kutas.
Elmondta, a Telenor a közelmúltban számos, a mobilinternetre építő, magas adatforgalommal járó szolgáltatást indított, így például online tévé- és videoszolgáltatást (MyTV) és online zeneszolgáltatást (Deezer), valamint az üzleti előfizetői körében népszerűsíti a felhőszolgáltatásokat. Ráadásul a mobilnet-hálózat fejlesztésére több tízmilliárd forintot fektettek a frekvenciahasználati jogosultságaink meghosszabbításába és új frekvenciablokkok vásárlásába.
“Fontos iparági tendencia, hogy a hívás és SMS jelentősége csökken, ezeket a szolgáltatásokat már korlátlan csomagok részeként, ingyen várják el az ügyfelek, míg az adatforgalom szerepe növekszik és ezt a folyamatot a Telenor is támogatta a veszteséges mobilinternet szolgáltatás finanszírozásával és az okostelefonok értékesítésének támogatásával” - mondta a kommunikációs igazgató.
Egy félrecsúszott lobbizás eredménye?
A Portfolio cikkében arra utal, hogy az internetadó egy félrecsúszott lobbizás eredménye lehet. Mivel a nagy távközlési cégek méltánytalannak tartották a régebben bevezetett távközlési adót, és azt, hogy annak az alapját nem szélesítették ki, és terhelték meg vele a Skype-ot, Vibert, Whatsupot, stb., nyilván folyamatosan lobbiztak, hogy találjanak valami igazságosabb megoldást, amivel más, adathálózaton keresztül telefonforgalmat bonyolító szolgáltatók is az adó alanyai lesznek.
A Telenor ezért a lap szerint olyan javaslattal állt elő, ami neki kisebb versenyhátrányt jelentene. Innen eredhet az adatforgalom alapú adó ötlete. Ez a Telenort azért is érinti kevésbé, mert nincs nagy adatforgalmat generáló vezetékes szolgáltatása, mint például a Telekomnak vagy a Diginek, csak mobilnetet ad, ahol átlagosan 1 gigabyte-os az ügyfelek havi forgalma.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
