Ettől függ, hogy mennyi uniós pénzt tudunk felhasználni
További Gazdaság cikkek
- Megjöttek a friss üzemanyagárak, vakarhatja a fejét a kormány
- Kiderült, mekkora a tényleges munkanélküliség Magyarországon
- Rég látott pénzeső zúdul a kulcságazatra, aki nem él vele, elbukik
- Nagy Márton személyesen is felszólította az üzemanyagpiaci szereplőket
- Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal a versenytörvény módosításainak elhalasztásáról
Egyértelmű kapcsolatot lehet felfedezni egy adott országban a korrupció mértéke és az uniós források lehívásának képessége között.
Minél kevésbé korrupt az ország, annál nagyobb arányban tudja felhasználni az uniós forrásokat
- többek között erre hívták fel a figyelmet az Erste Bank bécsi elemzői, amelyről a Napi.hu számolt be.
Nagyon sok közép-kelet európai ország viszonylag gyengén teljesített a 2007-2013-as időszakban abból a szempontból, hogy milyen mértékben voltak képesek lehívni az unió által számukra biztosított forrásokat. Ez azonban inkább az adott országok gazdaságpolitikájának, intézményrendszerének a hibája, semmint a brüsszeli bürokráciáé - vonták le a következtetést az Erste Bank bécsi elemzői a berlini fal leomlásának 25 évfordulója alkalmából tartott előadásukon.
A korrupció mértékének bemutatására az Erste a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexét használták a szakértők. Ez alapján a legkevésbé korrupt országnak a régió uniós tagállamai között Észtország bizonyult, a leginkább korruptnak pedig Románia. A rendelkezésre álló források közül Észtországnak sikerült arányaiban a legtöbb uniós forrást lehívnia a 2007-2013-as időszakban, míg Romániának a legkevesebbet.
Hasonlóan erős az összefüggés az adott országokban a korrupció szintje és a közintézmények színvonala között, a kevésbé korrupt országokban az intézményrendszer minősége is sokkal jobb.
nálunk kevesebb forrást arányaiban Csehország, Szlovákia és Románia tudott lehívni, ezekben az országokban az intézményrendszer színvonala is alacsonyabb, de a korrupciós index alapján is rosszabb a helyzet (kivétel Lettország, amely a TI szerint korruptabb, de több forrást hívott le).
Juraj Kotion, az Erste makroelemzési osztályának vezetője szerint az elmúlt 25 évben a régió országai hatalmas utat tettek meg. Míg 1989-ben az egy főre jutó GDP a régióban átlagosan 45 százaléka volt az Európai Gazdasági Közösség tagállamai átlagának, addig ez az érték mára 65 százalékosra nőtt. A régió országaiban a fejlődés ebben az időszakban természetesen nem egyenes vonalú volt, inkább az két lépés előre - egy lépés hátra volt a jellemző folyamat.
A régió jövőjének növekedési potenciálja szempontjából a szakértők kiemelt fontosságúnak tartják a korrupció visszaszorítását.