Jöhet a rágó és mentolos cukorka a trafikokba

A jövőben rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket is árulhatnak a dohányboltok, és a vásárlók a mobiltelefonjuk egyenlegét is feltölthetik majd ott az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat szerint.

Megemelik a küszöböt is, a korábban 2000 lakos után kiírt egy dohánybolt helyett a küszöb 3000 ember lesz. Ha pedig a forgalmi adatok indokolják, és legalább két jogosultságot már gyakorolnak az adott településen, a kiíró dönthet úgy is, hogy nem az összes, a törvény által előírt számú jogosultságot engedi át, csak ennél kevesebbet. A benyújtott javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, megállapodjanak a koncessziós szerződés megszüntetéséről.

Bővíti a jogszabály azon esetek körét, amikor a kiíró nem köteles – az érdeklődés nyilvánvaló hiányában – a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot újra és újra meghirdetni. Eszerint ha egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása – legalább két, 24 hónapon belül meghirdetett pályázati kiírás után – az utolsó pályázati kiírás eredményhirdetését követő 90. napon belül sem folyik, akkor az utolsó pályázat eredményhirdetését követő 36 hónap elteltéig nem kötelező új pályázatot kiírni, írja az MTI.

Törvényben szabályozzák a beszerzéseket

Egy másik javaslat szerint a dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott – állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított – dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket a jövőben, ez a cég koordinálja majd a kiskereskedelmi beszerzéseket.

A javaslat szerint a dohánytermék-nagykereskedőktovábbra is gyárthatnak, és forgalomba hozhatnak termékeket, és megrendeléskor javaslatot tehetnek a kiskereskedőknek, de dohányterméket a jövőben közvetlenül csak a kiskereskedelmi ellátó társaságnak adhatnak el. A javaslat indoklása szerint a kiskereskedők beszérzésüket „a dohánytermék-nagykereskedők által alkalmazott kereskedelmi kényszerítő eszközök miatt nem tudják befolyástól mentesen, a piaci és a fogyasztói érdekeknek megfelelően gyakorolni".

Ha a dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a miniszter a javaslat szerint erre 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít. Az állam koncessziós szerződést is köthet, a törvény szabályozza, hogy ezt milyen kritériumoknak megfelelő társasággal teheti meg.

A törvényjavaslat emellett két lépésben hozzányúl a dohánytermékek jövedéki adójához. Az indoklás szerint így kevésbé teszik függővé a központi költségvetés bevételeit a dohánygyártók árpolitikájától.

Az adó mértéke a cigarettára 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 000 forint ezer darabonként. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi az első lépésben az eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként, az egyéb fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként. A második lépésben az adó mértéke a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4000 forint lesz ezer darabonként.