Reagált az NGM a Spar panaszaira
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Majd a gyakorlat eldönti, fenntartható-e, működőképes-e az elvonás
– így kommentálta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős államtitkára a Duna televízió Közbeszéd című műsorában az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus megemelését.
Mint arról már írtunk, a Spar eddig 320 millió forintnyi díjat fizetett felügyeleti díjként, az új szabály szerint 9 milliárdot fog, a Tesco eddig nagyjából 600 milliót fizetett évente, most majd 12 milliárdot fog, és hasonló lesz a növekedés a többi nagy áruházláncnál is.
Kivéve a CBA-t, a Coopot és a Reált: a szabályokat ugyanis úgy alakították, hogy a magyar tulajdonban lévő láncok terhe nem növekszik jelentősen, ezek ugyanis franchise-rendszerben működnek, a kis üzletek egyenként, saját árbevételük után fizetnek, így viszont a legtöbbjük a legalsó sávba esik.
A kereskedők befizetései hivatalosan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) kerülnek, amelyet az élelmiszerlánc-felügyelet a működésre költ. Csakhogy a költségvetési törvény beadott verziója szerint a felügyelet bevételei jövőre ugyanúgy alakulnak, mint idén, összesen durván 9 milliárd forinttal számolnak. Korábban kérdésünkre, hogy akkor pontosan mennyit hoz a büdzsébe a díjemelés, és kihez kerül a pénz, a Nébihtől az NGM-hez irányítottak, ahonnan viszont nem kaptunk választ.
Orbán Gábor viszont most határozottan arra utalt, hogy a Nébihnek van szüksége erre a rengeteg pluszpénzre. Miért?
Azért, mert:
az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy egyrészt van egy jól működő élelmiszer-biztonsági ellenőrzési rendszer, másrészt viszont azt, hogy nagy szükség is van rá.
Az államtitkár szerint ahhoz, hogy az olcsó, rossz minőségű élelmiszer ne árassza el a magyar piacot, komoly fellépés és folyamatos jelenlét szükséges. Ennek forrását biztosítja a sávos rendszerű, nettó árbevételt sújtó adó jellegű elvonás. Korábban Fazekas Sándor miniszter is hasonló okokról beszélt, azt mondta, a Nébih növekvő feladatainak ellátásához van szükség a díj megemelésére, mert a rafinált élelmiszer-hamisítók kutyulják a mézeket és pancsolják a borokat.
Orbán Gábor államtitkár a Duna tévében úgy vélte, hogy
az adó struktúrája a teherviselő képességhez igazodik: minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb a mérethatékonyság, amelyet el tud érni.
A láncok azonban már közölték, a megemelt terhet nem tudják áldozatok nélkül kigazdálkodni, a beruházásaikat biztosan leállítják, de még az is lehet, hogy leépítésbe kell kezdeniük. Kedden a Spar tartott erről sajtótájékoztatót, de korábban már az Országos Kereskedelmi Szövetség is jelezte az aggályokat.
Az államtitkár a felvetésekre a Közbeszéd műsorában úgy reagált, hogy „ha valóban olyan visszásságok lépnek fel, amilyeneket kilátásba helyeznek egyesek, akkor a tanulságokat le kell vonni.”
Orbán Gábor a műsorban beszélt a többi elfogadott adóváltoztatásról is. Szerinte komoly vita volt például a cafeteriával kapcsolatban, négy-öt vélemény is ütközött, de végül majdnem minden marad a régiben. A családokat érintő változás, hogy az első házasok havi ötezer forint adókedvezményben részesülnek két éven át, de nem tartanak attól, hogy a visszaélések melegágyát jelentené majd a rendszer.
A termékdíjat kiterjesztik az egyéb vegyipari termékekre is, amely Orbán Gábor szerint „a környezetterhelést próbálja meg eltalálni”, ugyanis széles körű szakmai konszenzus van abban, hogy az ilyen káros pluszhatásokat előidéző, az államnak költséget okozó termékeket valamilyen módon vagy ellenösztönözni kell, vagy a probléma kezeléséhez forrásokat kell beszedni. Ez azonban nem feltétlenül kell, hogy áremelkedéshez vezessen – hangsúlyozta. Bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszerét, amellyel az áfacsalásokat szorítanák vissza.