Már Merkeléknél sem para a pala

A német kormány szigorú környezetvédelmi előírások mellett engedélyezné a palagáz-kitermelést egy csütörtökön ismertetett törvénytervezet szerint.

A környezetvédelmi minisztérium évekig tartó közéleti és szakmai vita után készített javaslatot a környezetkárosító hatása miatt széles körben bírált, úgynevezett kőzet- vagy rétegrepesztés (fracking) módszerével végzett gázkitermelésről, és a tervezetről most tárcaközi egyeztetés kezdődik. A kormány várhatóan még az idén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot, amelynek alapján az eddigi elképzeléshez képest két évvel korábban, 2019-ben kezdődhetnek az első próbafúrások.

A német kormány világszerte a legszigorúbb szabályozást készítette elő, a legfőbb szempont a környezet és az ivóvízkészlet megóvása - emelte ki berlini tájékoztatóján Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter.

A fracking eddig sem volt tiltott eljárás, és igen szigorú környezetvédelmi szabályok vonatkoznak rá, de a hatóságok az utóbbi években egyetlen engedélyt sem adtak ki, mert az új törvényre vártak - mutatott rá összeállításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A tárca javaslata szerint 3000 métert meghaladó mélységből az eddiginél szigorúbb előírások mellett lehet majd palagázt kitermeli, a 3000 ezer métert nem meghaladó mélységben fekvő rétegekben pedig csak próbafúrásokat lehet végezni, azzal a feltétellel, hogy a repesztéses eljáráshoz használt folyadék nem veszélyezteti a vízkészletet. Ugyanakkor amennyiben a fúrás sikeres, elkezdődhet a kitermelés, ehhez azonban hozzájárulást kell szerezni egy 2018 közepén - a következő parlamenti választás után - felállítani tervezett független szakértői testülettől, amelynek döntése alapján az illetékes hatóság kiadja a bányászati engedélyt.

A fracking eljárás alkalmazása a javaslat szerint továbbra is tilos vízvédelmi területen, gyógyvízforrások és ivóvízbázisok, valamint lakott területek körzetében.

A Süddeutsche Zeitung összeállítása szerint nagy energetikai cégek sok pénzt fordítottak a lobbizásra, és elsősorban azzal érveltek, hogy a belföldi földgázkitermelés növelésével csökken Németország energiafüggősége. Számítások szerint a németországi palagázkészlet 0,7-2,3 ezer milliárd köbméter között van, ami 7-23 évre fedezné a földgázszükségletet. Ugyanakkor a javaslatban szereplő korlátozásokkal kitermelhető mennyiség csupán néhány évre lenne elegendő a német gazdaságnak és a lakosságnak, de ez is több a semminél - mondják a fracking pártolói, rámutatva, hogy 15 éve csökken a németországi földgázkitermelés, amely már csupán a fogyasztás nagyjából 15 százalékát fedezi.

A palagáz-kitermelés ösztönzésével javítani lehet Németország tárgyalási pozícióját az orosz földgázimporttal kapcsolatban - emelte ki Gernot Kalkoffen, az amerikai ExxonMobil európai leányvállalatának vezetője.

Németország jelenleg importból fedezi földgázfogyasztásának nagyjából 85 százalékát, és kőolajfogyasztásának 97 százalékát. Az orosz import aránya a kőolajfogyasztásban 36 százalékos, a földgázfogyasztásban 35 százalékos.

A fracking eljárást először a 90-es évek végén kezdték alkalmazni amerikai cégek. Akár négyezer méter mélységbe is lefúrnak a palakőzetbe, majd ott vízszintesen folytatják a fúrást. Ezután víz, vegyszerek és homok keverékét sajtolják nagy nyomással a fúrólyukba, ami kis repedéseket eredményez a kőzetben: a benne lévő olaj és gáz a csöveken át a felszínre tör. Szakértők szerint jórészt az új technológiának tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi években jelentősen csökkent az energia ára.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!