Itt a forintosítás menetrendje

Díjmentesen végtörleszthetik a hitelüket a devizahitelesek a tavaszi forintosítás utáni 150 napban, ha nem lesznek elégedettek a frissen átszámolt törlesztőrészletükkel - írja a Portfolio.

A régi devizahitelesekért viszont nem lesz nagy harc: a hitelkiváltás ugyanis sem a bankoknak, sem az ügyfeleknek nem lesz nagy üzlet. Az elszámolások miatt eleve alacsonyabb lesz a hitelek jó részének a kamata (a minimum 3,1 százalék lesz), mint a bankok által reálisan kínálható piaci kamatszint. Az automatikus forintosításról szóló törvényjavaslat tehát úgy lett megalkotva, hogy aligha lesz öldöklő verseny jövő nyáron a devizahitelesek széles tömegéért, a hitelközvetítőket pedig egy korlátozással ki is zárják mindebből.

A forintosítás menetrendje

A fair banki és a forintosítási törvényjavaslat együtt nagyjából már vázolja a menetrendet:

• Január 1-jétől már az új, rögzített árfolyam alapján esedékesek a törlesztőrészletek (CHF: 256,47, EUR: 308,97, JPY: 2,163 forintos árfolyam).
• Március-áprilisban megkapják az ügyfelek a postai tájékoztatást az elszámolásokról és a forintosításról.
• 30 napjuk lesz az ügyfeleknek, hogy jelezzék: devizában szeretnének maradni (az alább olvasható 4 feltétele van ennek). Ha nem teszik, akkor február 1-jei visszamenőleges hatállyal forintosítják a jelzáloghitelüket. A szerződés az értesítés kézhezvételét követő 31. napon, vagyis legkésőbb május 31-éig automatikusan módosul, a február 1-je óta (a még vissza nem állt kamat miatt) fizetett többlet-törlesztőrészletet a banknak át kell utalnia.
• Az új törlesztőrészletet első alkalommal májusban (a banki tájékoztatás határidejét követő hónapban) kell fizetni, a szerződések a devizanem és a kamatozás kivételével a forintosítás révén változatlanok maradnak.
• Ha megtörtént a forintosítás, de nem tetszik az ügyfélnek a forintosított hitel feltételrendszere, akkor ingyen felmondhatja a hitelét a szerződésmódosulást követő 60 napon belül, vagyis az utolsóként tájékoztatást kapó ügyfelek esetében legkésőbb július 30-áig.
• A felmondást követő 90 napon belül ki kell egyenlíteni a tartozást, vagyis a banki tájékoztatást követő 150 napon belül, legkésőbb október 28-áig le kell zárulniuk a hitelkiváltásoknak.

Ha valaki az említett 30 napos határidőn belül jelzi bankjának, hogy devizában maradna, és meg is felel valamelyik feltételnek, akkor helyreáll a devizahitel eredeti kamatszintje (a ritka, referenciakamatozású esetekben a kamatfelára), ezzel azonban várakozásaink szerint nem sokan élnek a fokozódó árfolyamkockázatok és az egyébként is jellemzően alacsony szintre kerülő forintkamatok miatt.

Ki maradhat devizában?

• Aki megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10 (400 ezer forintos jövedelemtől 15) százalékát, vagy
• akinek a törlesztőrészletet meghaladó devizajövedelme van.
• akinek 2020 végéig lejár a devizahitele, vagy
• akinek a forintosítás következtében megnőne a kamatszintje.

A forintosított hitelek kamatszintje

Hogy mennyire éri meg kiváltani a hitelt egy kedvezőbbel, azt a forintosítás utáni kamatszint (+ kezelési költség) és az elérhető forinthitelek kamatszintjének viszonya határozza meg. (Persze az MNB-től függő kamatkockázatról sem szabad megfeledkezni, hisz referenciakamatozású hitelekről lesz szó, de ez kezdetben kevésbé megfogható.)

Az alábbi három szabály fog vonatkozni a forintosított hitelek kezdeti, friss kamatszintjére a hétfőn benyújtott forintosítási törvényjavaslat szerint, ehhez képest lehet majd dönteni egy hitelkiváltásról.

• Kiindulópont: a jelenleg 2,1 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. CHF-LIBOR-hoz képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk,
• Felső korlát: nem lehet azonban magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet csak.
• Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék.

Miért nem lesz nagy hitelkiváltási verseny?

Magyarán lesz rengeteg ügyfél, akinek 3 és 4 százalék közötti szintre áll majd be a kamatszintje, amit (1,5 százalékos rendszeres kezelési költséget feltételezve) csak egy 5,5 százaléknál alacsonyabb kamattal rendelkező hitellel lesz érdemes kiváltani (ezeknek egyébként az új hitelintézeti törvény értelmében már egyébként nincs kezelési költségük).

Bár az MNB január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet és LTV-mutatói nem vonatkoznak majd ezekre a hitelkiváltásokra, ennél alacsonyabb lakáshitel-kamattal egyébként is csak a legjobb ügyfeleket csábítják a bankok, akik közé a devizahitelesek többsége több ok miatt sem tartozik.

A Portfolio banki forrásai szerint összességében a devizahitelesek 25-30 százaléka lehet csak jelenleg hitelképes a várható hiteligény összegére, azonban ennek is csak egy kis része képes érzékelhető kamatelőnyt elérni a forintosítás után várható kamatszinthez képest.

A forintosított hitel végtörlesztése ugyan ingyenes lesz (nem számíthatnak fel a bankok végtörlesztési díjat), az új hitel felvétele azonban tízezres nagyságrendű kezdeti költségekkel járhat, amit néhány tizedszázalék-pontos elérhető kamatelőnyért csak az ügyfelek kis része lesz hajlandó vállalni.