Vállalkozni Magyarországon? Ön megőrült?

• Még tavaly kitalálták, hogy a távközlési, áram-, gáz- és víziközműcégeknek a számlázási rendszereiket tanúsítaniuk kell, az új előírás mintegy ezer céget érintett. A bevezetés indokairól, hatásairól érdemi parlamenti vita sem zajlott, egy december 13-án benyújtott, zárószavazás előtti módosítóval illesztették a törvénybe.
• A vállalatok a törvénynek engedelmeskedve meg is kezdték az egyeztetést a lehetséges auditáló cégekkel,  a feladatra több jelentkező is akadt. De még mielőtt a munka elindulhatott volna, váratlanul módosították a törvényt. Németh Szilárd rezsibiztos beadványában új feltételeket szabott a kiválasztható auditáló céggel szemben.
• A módosítás szerint a tanúsítónak fel kell tudnia mutatnia egy három éve fennálló akkreditált státuszt igazoló okiratot, három referenciát, rendelkeznie kell két szakirányú képzettségű és gyakorlatú szakemberrel, biztosítási szabályzattal és tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel. És ami a legfurcsább: fenn kell lennie az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonságilag átvilágított beszállítókat tartalmazó jegyzékén.
• Úgy volt, hogy aki év végéig nem auditáltatja a rendszerét, annak érvénytelen lesz a számlája, vagyis gyakorlatilag bezárhatja a boltot jövőre. 
• Hamar kiderült, hogy a megadott feltételeknek egyetlen cég felel meg, a Hunguard, amelyik annak idején a NAV szerverére kötött nyerőgépek rendszereinek auditálását is végezhette. Az is egy kacifántos történet volt, akkor Koszorús László fideszes képviselő adta be a törvényjavaslat zárószavazása előtt a céget helyzetbe hozó módosítást.
• Így, hogy az auditálók körét ilyen szűkre szabták, versenyre esély sem volt, a tanúsításra elég húzós árajánlatokat kaptak a vállalkozók a Hunguardtól, és többen úgy vélték, a többmilliós tételt egyáltalán nem tudják majd kifizetni.
• További akadály volt a rövid határidő. Esély sem volt rá, hogy az egyetlen alkalmas cég több ezer vállalkozás rendszerét auditálni tudja év végéig. A vállalkozók panaszkodni kezdtek, kérték a kormánytól is, hogy ezzel a helyzettel kezdjenek valamit.
• Kezdtek is. A kormány beadott egy törvényjavaslatot, amely a jövő évi költségvetésről szól ugyan, de ezen belül 112 törvényt módosít. Ezek között az auditálós szabályt is. A módosítás lényege, hogy a nem auditált rendszerből származó számla nem január 1-jétől lesz érvénytelen. Hanem havi 200 000 darab alatti számla esetén júliustól, havi 200 000 darab fölötti számla esetén márciustól.
• És a törvényjavaslatban eltörölnék azt a különös szabályt is, miszerint az auditáló szervezetnek az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett irányadó jegyzéken kell szerepelnie.
• Behoztak helyette viszont egy új feltételt, amelyik nem kevésbé érthetetlen: csak olyan céggel végeztethető a munka, amelyiknek van telephely biztonsági tanúsítványa.
• A változtatástól azonban a vállalkozások szerint csak a határidő tűnik tarthatóbbnak, az auditálás költsége továbbra is megterhelő a legkisebbeknek, és az iparágban úgy tudják, a szabállyal nem is igazán bővült a választható minősítő cégek köre.
• A vállalkozók éppen csak elemezni kezdték az új helyzetet, mire megint újabb fordulat jött. A múlt héten beadtak a parlament előtt lévő javaslathoz egy fideszes képviselői módosítót, sokadszorra is új feltételeket szabva a választható auditáló céggel szemben.
• Eszerint továbbra is kell a telephely-tanúsítvány, de nem a három éve fennálló akkreditált státusz kell az auditáláshoz, hanem az előző 5 évben – legalább 3 évig fennállt akkreditált státusz. És meghatározzák azt is, hogy a kiadott tanúsítvány legfeljebb két évig érvényes.
• Miközben még az is benne van a pakliban, hogy nem fogadják el a beadott módosításokat, és marad az eredeti, év végi határidő. Ez esetben a cégeknek maradt még néhány hetük, utána lehúzhatják a rolót.

Itt tartunk most, a mintegy ezer vállalkozó pedig csak kapkodja a fejét. Ahelyett, hogy az üzletét fejlesztgetné, a jogszabályokat bújja, jogászokkal egyeztet. Az auditálást tényleg kétévente újra kell majd csinálni? A nagyoknak sem könnyű, de hogy tervezzenek előre a még kevésbé tőkeerős kisvállalkozók, ha hetente módosulnak a szabályok? Honnan lesz pénzük a többmilliós tételre a legkisebbeknek? Ha nem lesz rá pénzük, bezárhatják a boltot? Mi van azzal, aki már el is végezte az auditálást? Több céget lehet majd a módosítások után választani, vagy maradt a Hunguard?

És főleg: mi értelme van magának az auditálásnak? Egy céget akartak csak helyzetbe hozni, vagy van valami fontosabb oka is? Rengeteg a kérdés, a fejlesztési minisztériumhoz azonban hiába fordultunk többször is ebben az ügyben, válasz egyszer sem érkezett.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!