Sziriza: Görögország nem lép ki az euróövezetből

A hó végi görögországi választások nagy esélyese, a baloldali Sziriza párt képviselőjelöltje, a görög sajtó szerint az új kormány valószínűsíthető gazdasági minisztere azt mondta az Alapblog.hu-nak adott interjújában, hogy hazája – hatalomra kerülésük esetén – nem jelent be államcsődöt, nem kér adósság-átütemezést, nem követeli a kapott IMF- és EKB-kölcsönök után fizetendő kamatok szintjének csökkentését.

Az eddig vezető amerikai és európai egyetemek professzoraként és gazdasági agytrösztök stratégájaként ismert Yanis Varoufakis szerint szó sem lehet Görögországnak az euróövezetből való kilépéséről vagy kiléptetéséről. Szerine a Sziriza egyértelműen Európa- és euró-párti, ugyanakkor klasszikus baloldali politikai erő.

"Elsősorban európainak tartom magam és csak ezt követően görögnek. Azért csatlakoztam a Szirizához, mert az – ellentétben azzal, ahogy a világsajtó egy része lefest bennünket – kőkeményen európai párt. Mindenféle nacionalizmust, nemzeti önzést elvetünk" - mondta Yanis Varoufakis az interjúban.

Szerinte nemhogy nem akarják kiléptetni Görögországot az euróövezetből, hanem "elkötelezetten harcolnak" azért, hogy az övezet erősödjön. "Más kérdés, hogy jómagam közgazdászként és a Sziriza többi vezetője a kezdetek kezdetén igenis elleneztük Görögország csatlakozását a zónához, eleve elhibázott terméknek tartottuk és mindmáig annak tartom az eurót" - mondta.

Szerinte a görög válság valójában magából a rosszul kitalált euró-struktúrából származik. Az ország krízise nem más, mint a rendszerből fakadó fundamentális hiba. És ennek megfelelően lenne szabad – tehát rendszer szinten kellene – gyógyítani. Ennek beismerésére nem mutat hajlandóságot persze sem az Európai Bizottság, sem a Központi Bank, sem a német politikai elit – egyszerűen elintézi a dolgot azzal, hogy a görögök loptak, csaltak és ezért bűnhődniük kell.

"A Sziriza nevében kijelentem: nem jelentjük be a fizetésképtelenséget, nem jelentünk államcsődöt. És ugyancsak biztosan nem fogjuk kérni a korábbi EKB–IMF–Európai Bizottsági kölcsönök után járó kamatok szintjének csökkentését. A GDP-növekedés üteméhez kötött új államkötvények kibocsátása viszont reális alternatívát kínál szerintünk a legnagyobb, legfontosabb hitelezőink számára" - mondta az interjúban.