60 milliárd euróig kaphatnak hitelt a görög bankok
Az Európai Központi Bank (EKB) kész engedélyezni 60 milliárd euróig, hogy a görög nemzeti bank sürgősségi likviditási hitelt nyújtson a görög pénzintézeteknek - tudta meg az AFP francia hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó, az EKB-hoz közeli forrástól csütörtökön. A Die Welt című német napilap szintén úgy értesült, hogy az EKB 60 milliárd euróban szabta meg a sürgősségi likviditási segítség (Emergency Liquidity Assistance - ELA) mértékét.
Az EKB kormányzótanácsa szerdán úgy döntött, hogy február 11-től nem fogad el magas kockázatú, bóvli kategóriába sorolt görög állampapírokat fedezetként refinanszírozási műveleteiben. Ez azt jelenti, hogy a görög bankok nem juthatnak forrásokhoz az EKB rendes hitelezési tevékenységének résztvevőiként. A kormányzótanács ugyanakkor jóváhagyta a görög nemzeti bankhoz befutott sürgősségi likviditásnyújtási kérelmeket.
Egy nagyon bőkezű keret meghatározásával az EKB biztosította, hogy a görög bankok - legalábbis a következő hetekben - fenn tudják tartani fizetőképességüket, és biztosítani tudják a görög állam finanszírozását a rövid futamidejű kincstárjegyek megvásárlásával.
"Az EKB nyilvánvalóan nem akarja magára vállalni annak felelősségét, hogy az összes finanszírozási forrás elapasztásával kitaszítja Görögországot az euróövezetből" - vélte Dario Perkins, a Lombard Street Research londoni székhelyű makrogazdasági elemző csoport elemzője.
Csütörtökön több ezren tüntettek Athén utcáin az EKB előző napi döntése miatt, mert növelte a mindössze néhány napja megválasztott, Alekszisz Ciprasz vezette görög kormányra gyakorolt nyomást. "Nem hagyjuk magunkat megzsarolni, nem félünk, győzni fogunk" - ezzel a jelmondattal demonstráltak a görög parlament épülete előtt összegyűlt tiltakozók, akik azt rótták fel Mario Draghi EKB-elnöknek, hogy Angela Merkel német kancellár "játszmáját" folytatja.
Az EKB kormányzótanácsa szerdán úgy döntött, hogy február 11-től nem fogad el magas kockázatú, bóvli kategóriába sorolt görög állampapírokat fedezetként refinanszírozási műveleteiben. Ez azt jelenti, hogy a görög bankok nem juthatnak forrásokhoz az EKB rendes hitelezési tevékenységének résztvevőiként. Döntését a testület azzal indokolta, nem biztos, hogy Athén megszorítási és reformprogramjának ellenőrzését sikeresen el lehetne végezni.