Lemos mechanizmus te mos ruha

95 százalék karton, 5 százalék rugalmasság, Lemos mechanizmus, Felboritaszal, Forróvasal, Nemfehérit, Lemos seromegosztott

– nem, ez nem egy átlagos elütésszámot produkáló háztartásvezetési kérdéseket boncolgató Index-cikk első mondata, hanem egy komoly fogyasztóvédelmi kérdést körbejáró Index-cikk, ami ráadásul egy korábbi Index-cikk miatt született meg, amiben a szerző az iskolai ünnepség előtt a fia ingjének címkéje alapján döntötte volna el, hogy lehet-e vasalni a ruhadarabot. De végül nem állt neki, mert a fenti felirat alapján még egy elütések között olvasni tudó Index-újságíró sem tud eligazodni.

Mindez kérdéseket vet fel, így össze is írtunk egy párat, és elküldtük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak. Konkrétan erre voltunk kíváncsiak:

• van-e olyan fogyasztóvédelmi szabály, ami részletezi, hogy milyen információknak kell szerepelniük a ruhák címkéin?
• Ha van, akkor pontosan mik a követelmények?
• Hogyan kerülhetnek olyan ruhák forgalomba, amibe például mi is belefutottunk?

A fogyasztóvédelem a konkrét példával kapcsolatban azt írta, hogy mivel a képen nem látszik a címke teljesen, ezért csak részben tudják leírni, hogy mi a baj vele. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szerint mindenesetre nem oké, hogy a kötelezően feltüntetendő nyersanyag-összetételnek - 95 százalék karton, 5 százalék rugalmasság - nem nyersanyagokat tüntetnek fel, illetve az elbénázott fordítás - vagy dadaista remekmű - sincs rendben.

Kalmárné Békés Renáta, a fogyasztóvédelem vezető tanácsosa az Index kérdésére azt mondta, hogy textiltermékek esetében előzetes bevizsgálási kötelezettség nincs, így az Európai Unión kívülről érkező termékek esetében előfordulhat helytelen magyar címkézés.

Forróvasal

Egyébként a fogyasztóvédelmi szabályok alapján a következőnek kell szerepelnie egy címkén:

• Egy jelölés, ami alapján beazonosítható a termék: ez lehet a termék típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma, vagy más egyedi jelölése is. A külföldről importált termékek esetén erről az importőr cégnek kell gondoskodnia.
• A gyártó neve és székhelye.
• Ha többfajta anyagból van a ruha, akkor fel kell tüntetni, hogy miből, és milyen arányban (pl. 75 százalék pamut, 25 százalék poliészter). A jogszabály felsorol egy csomó lehetséges anyagot, ezek között természetesen se a karton, se pedig a rugalmasság nem szerepel.

Ezen kívül fontos még, hogy a címkékre az EU-n belül az adott tagállam hivatalos nyelvén kell felírni a szöveget. Tehát ha a gyártó idegen nyelven a címkén feltüntette a szükséges infókat, akkor attól még magyarul is szerepelnie kell valahol a fenti felsorolás elemeinek.

Lemos mechanizmus

A használati útmutatóval kapcsolatban nincs hivatalos előírás, de ha például nem derül ki, hogy mosható-e a termék, vagy hogy hogyan kell szakszerűen fehéríteni, szárítani, vasalni vagy vegytisztítani, és emiatt a vásárlónak kára keletkezik,

Sőt, a forgalmazó akkor is büntethető, ha egyszerre több, egymásnak ellentmondó információ szerepel a ruhán.

A mosásra, fehérítésre, szárításra, vasalásra és vegytisztításra vonatkozó infókat piktogramon és szövegesen is fel lehet tüntetni, úgy hogy az az átlagos fogyasztó számára szabad szemmel olvasható legyen. Ez lehet közvetlenül a terméken vagy a címkén, de a csomagoláson is.

Always wash your butt

És ha már így végigvettük a szabályokat, jön a jó hír a troll feliratozóknak: a törvényben sehol nem szerepel olyasmi, hogy mi nem lehet rajta a címkéken, csak azt írja elő jogszabály, hogy miről kell mindenképpen tudnia a ruhatulajdonosnak.

Ha tehát a fenti felsorolás alapján minden infó megvan, simán sértegethetjük a fogyasztót, vagy akár adhatunk neki életvezetési tanácsokat, felszólíthatjuk arra, hogy ne üssön pandákat, esetleg leírhatjuk, hogy ha nem vasalja ki a cuccait, akkor úgy fog kinézni, mint Kurt Cobain, pont úgy ahogy ebben a galériában összegyűjtött címkék ötletgazdái teszik.