Hogy nem szúrt szemet évtizedek alatt senkinek a Buda-Cash?

2015.02.27. 14:16
Nem igaz, hogy önfeljelentés alapján indult eljárás a Buda-Cash brókercéggel szemben, viszont igaz, hogy a korábban elhangzott 100 milliárd forintnak csak egy kisebb része tűnt el a Buda-Cash ügyfelek számláiról, nagyjából 60-65 milliárd forinttal a DRB bankcsoport felé nem tud elszámolni a brókercég.

Nem önfeljelentés alapján indult eljárás a Buda-Cashsel szemben, de az igaz, hogy a teljes kár 90 milliárd körül van, és ennek kisebb része tűnt el a brókercég ügyfeleinek számláiról, reagált lapértesülésekre a Portfoliónak adott interjúban Windisch László, az MNB alelnöke.

60 és 30 milliárd nincs meg

Windisch elmondta, a teljes összeg a Buda-Cashnél tűnt el, viszont a brókercég a gyanú szerint a bankok vagyonának egy részét is eltüntethette.

Nagyjából 60-65 milliárd forint az, amivel a Buda-Cash a DRB bankcsoport bankjai felé nem tud elszámolni.

A rendellenesség nem a bankok működésében volt, a brókercég egyszerűen meghamisíthatta azokat a kimutatásokat, amelyek alapján az érintett bankok a mérlegeiken nyilvántartották az értékpapír-állományt.

Ezenfelül nagyjából 30 milliárd forint az, amivel a brókercég a saját ügyfeleit megkárosíthatta.

A jegybank vizsgálata még nem zárult le, így az adatok még nem véglegesek. A Napi.hu-nak az a tegnapi értesülése, miszerint az eljárás önfeljelentéssel indult, Windisch szerint nem igaz. Az MNB részletes, célzott és előrehozott helyszíni átfogó vizsgálatot indított, elsősorban a DRB bankcsoportnál tapasztalt szokatlan értékpapír-tranzakciók miatt.

Kiskapuk a rendszerben

Hogyan fordulhatott elő, hogy a Buda-Cashnek évtizedeken keresztül sikerült kijátszani a felügyeletet?

Erre a kérdésre az MNB alelnöke azt mondta, a brókercég a nyilvántartási rendszerét következetesen meghamisította, így egyeztek a felügyeletnek és a KELER-nek küldött adatok.

A jegybank most azon dolgozik, hogy lezárja azokat a kiskapukat, amelyekkel hasonlóan visszaélhetnek.

Windisch szerint mielőtt a Magyar Nemzeti Bank átvette volna a szektor feletti ellenőrzést, nem volt ilyen szigorú az ellenőrzés. A lehető legrövidebb időn belül más szereplők működését is meg fogják vizsgálni, de az alelnök szerint nem valószínű, hogy ezen a piacon sokkal több a csalás, mint bárhol máshol.

Úgy fogalmazott:

Nem gondolom azt, hogy a szektor fertőzöttebb lenne, mint az általánosságban más piacokról elmondható.

MNB és politika? Tűz és víz!

Arra a kérdésre, hogy politikai szálat tártak-e fel az ügylet kapcsán Windsch úgy fogalmazott, hogy nincs erre vonatkozó információjuk.

Illetve azt is mondta, hogy:

Az MNB a politikától teljesen függetlenül végzi a felügyelési tevékenységét, politikai felvetéseket a felügyelet sem most, sem a jövőben nem kommentál.

Windisch szerint ezeknek a csalásoknak a Fortress-ügyhöz hasonlóan az a jellegzetességük, hogy számos elégedett ügyfél van, hiszen amíg be lehet vonni újabb és újabb friss pénzeket a visszaélés-sorozatba, addig teljesíthetőek a kifizetések is.

A tény ezzel szemben az, hogy:

  • Több, mint 90 milliárd forint hiányzik.
  • A hivatalos, ügyfeleknek kiküldött kimutatásokban szereplő értékpapírok nagy része nincs meg.
  • Csak egy illúzió volt, hogy a brókercég minden kifizetést teljesíteni tudott.

Arra a kérdésre, hogy az MNB számol-e ügyfélperekkel, az MNB alelnöke azt mondta, ők azzal számolnak, hogy az ügyfelek a Buda-Cashsel szemben indítanak majd pereket, mivel a brókercég okozott kárt az ügyfeleknek. „Az MNB tárta fel és akadályozta meg a további károkozást” – mondta.