Na ki az, aki még nem keveredett bele a brókerbotrányba?

Óriási bozótharccá változott a Buda-Cash-botrány. A Fidesz csúnyán belegabalyodott egy szimpla névazonosságába, a szocialisták pedig most Áder Jánossal köztársasági elnökkel álltak le vitázni. 

Az MSZP csütörtöki sajtótájékoztatóján Harangozó Tamás ugyanis felvetette Áder közvetett felelősségét a brókerbotrányban, mondván, a takarékszövetkezeti törvény 2013-as visszaküldésével többen időt nyertek a bankká alakuláshoz, és megúszhatták az integrációt - köztük a Buda-Cash érdekkörében lévő bankok is. A szocialisták előtt egyébként már kormányzati szereplők is összefüggésbe hozták a Buda-Cash ügyét a takarékok bankká alakulásának kérdésével.

A történet lényege, hogy az integráció elkerülésére kizárólag akkor volt lehetőség, ha az adott takarékszövetkezet még az integráció előtt bankká alakul. Ez azonban Harangozó szerint határidőre csak egy takarékszövetkezetnek - történetesen az Orbán barátjához, Garancsi Istvánhoz köthető Duna Takarékszövetkezetnek - sikerült.

Miután azonban Áder megfontolásra visszaküldte a törvényt a parlamentnek, a Buda-Cash érdekkörébe tartozó Takarék Szövetkezeti Hitelintézet, a Buda Takarék Szövetkezeti Hitelintézet és a Dél-Dunántúli Takarék Szövetkezeti Hitelintézet is gyorsan be tudta adni a szükséges papírokat.

Harangozó szerint a rapid bankosodás felett az akkor még önállóan létező PSZÁF és az MNB is bábáskodott, de mégis Ádert szólította fel tisztázásra. Az MSZP egyébként pénteken bejelentette azt is, hogy feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a Buda-Cash ügyben bűnpártolás és hatalommal való visszaélés gyanújával. A szocialisták azt sürgetik, hogy ne csak a brókercég és a bankcsoport tulajdonosainál vizsgálódjanak, hanem az állami szerveknél is. 

Áder Harangozó felvetéseire egy közleményben reagált is, amelyben kijelenti, államfőként felül áll a pártpolitikán, de azért elhárítja magától a felelősséget a törvény sorsával kapcsolatos néhány tény felemlítésével:

• A legfontosabb, hogy a Buda-Cash-ügy szálai már több mint 10 évre mennek vissza, ezért nem lehet összefüggésben a 2013-as törvénnyel.
• Ennél csak kicsit tűnik kevésbé relevánsnak, hogy a takarékszövetkezeti törvény ellen több száz panasz érkezett, és emiatt küldte újratárgyalásra (azért kevésbé releváns, mert a köztársasági elnök talán legerőtlenebb eszköze az újratárgyalás, amitől érdemi változtatást nem remélhet.)
• A legkevésbé fontos az az érv, hogy az MSZP elutasította a takarékszövetkezeti törvényt, és akkor nem volt kifogása a visszaküldés ellen (hiszen akkor még semmit nem lehetet látni a brókerbotrányból.)