A legkorruptabbak közt van Magyarország

Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) társalapítója egy Lettországban rendezett EU-konferencián ismertette legfrissebb kutatását, amely szerint az Európai Unióban Románia és Bulgária után Magyarország számít a legkorruptabbnak, írja a Portfolio.hu.

A gazdasági lapnak adott interjújában Tóth István János kiemelte:

a legutóbbi magyar közbeszerzési törvénymódosítások inkább csak növelték a hazai korrupciót.

A kutató szerint

azt a fontos kérdést kell eldönteniük a magyar adófizetőknek, hogy a fejlett országokhoz, illetve a hozzájuk felzárkózni kívánó országokhoz kívánunk közelíteni, mint például Chile, Szlovákia és Horvátország, vagy inkább Bulgáriát, illetve egyes afrikai és ázsiai országokat tekintjük példaképnek.

A Korrupciókutató Központ Budapest egyébként nem a korrupcióról való véleményeket méri, mint a Transparency International Korrupciós Percepciós Indexe (CPI), hanem a korrupciós kockázatokra vonatkozó információkat figyeli meg, és a korrupciós kockázatok szintjét és alakulását méri. Ehhez a Közbeszerzési Hatóság honlapján található információkat súlyozzák.

A friss kutatás 830 ezer közbeszerzés adatait vizsgálta az EU országai kapcsán, ahol 63 ezer beszerzésnél használtak uniós forrást is. A nagy minta alapján milyen eredmények jöttek ki a korrupciós kockázati indexben? Milyen különbségek mutathatók ki az EU-pénzből, illetve anélkül bonyolított közbeszerzések körében? Tóth István János kutatása szerint

összességében az egész EU-ban, az EU forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárások kis mértékben növelik a közbeszerzések korrupciós kockázatát.

Sajnos a kutatás arra is rámutatott, hogy Magyarország a legkorruptabb országok között van. Sőt!

Szerencsére nem mi vagyunk a legkorruptabbak: Románia és Bulgária közbeszerzéseinél magasabb korrupciós kockázat mérhető, mint nálunk. Viszont Szlovákia és Chile is előttünk jár a korrupció elleni harcban.

A kérdés tehát az, hogy hova szeretnénk tartozni: a fejlett országokhoz, illetve a fejlett országokhoz felzárkózni kívánó országokhoz, mint Chile, Szlovákia, Horvátország, vagy inkább Bulgáriát, vagy egyes afrikai és ázsiai országokat tekintjük példaképnek? A magyar adófizetőknek ebben kell dönteni.