Zárva várt a vasárnap

Ez történt a gazdaságban az év 11. hetében

2015.03.22. 16:03
Sok minden maradt tisztázatlan azután is, hogy hatályba lépett a boltokat vasárnap bezáró törvény, például, hogy kire érvényesek a kivételek, vagy hogy utána számolt-e a dolognak az NGM, vagy sem? A brókerbotrányokban is voltak új fejlemények, az államadósság besorolását pedig felminősítették a héten.

 Elindult a Nemzeti Zárva tartás

Március 15-én nemcsak a  nemzeti hírtévé indult el, hanem életbe lépett az a törvény is, ami szerint vasárnap nem lehetnek nyitva a boltok. Azt viszont még a törvény hatályba lépése után sem lehetett pontosan tudni, hogy mi van azzal a sok kivétellel, amik benne voltak a törvényben.

Azokban a boltokban például, ahol világörökségi védelem alatt lévő területen dolgoznak, a hét elején még nem lehettek biztosak benne a dolgozók, hogy nekik is a családjukkal kell-e élvezni az áldott vasárnapot, vagy kinyithatják az üzletet.

Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár még március 15-e előtt azt mondta, a világörökségi területeket – mint amilyen mondjuk az egész budapesti ötödik kerület vagy a tokaji borvidék – kiveszik majd a kivételek köréből. Az Index a héten kiderítette, hogy a kormány tényleg ezt tervezi, de az érintett boltok

május közepéig még biztosan nyitva maradhatnak,

ekkortól lehetnek ugyanis érvényes a törvénymódosítás, amit március 24-ig be fog nyújtani a kormány a parlamentnek.

A benzinkutakon lévő boltok sorsáról is döntöttek a héten, a ugyanis parlament elfogadta azt a fideszes törvényjavaslatot, ami szerint olyan üzletek nem lehetnek nyitva a benzinkutakon vasárnap, amik

  • benzinkút területén működnek, de nem árulnak üzemanyagot, vagy
  • azonos helyen és időben folytatnak kis- és nagykereskedelmi tevékenységet.

A benzinkutak saját boltjai nyitva lehetnek majd, viszont a törvény keresztbe tett például a Spar terveinek , ami OMV kutakon nyitott volna Spar Express üzleteket.

Részleges tilalom vonatkozik a virágboltokra és újságosokra, ők adott méret alatt vasárnaponként délig nyitva lehetnek, és külön kategóriába esnek majd a pékségek is. Azok a boltok ugyanis, ahol csak pékárut és tejterméket árulnak, nyitva lehetnek vasárnap, de csak reggel öt és dél között, és náluk hétköznaponként is megengedett a hajnal ötórai nyitás.

Akinek nagyon hiányzik egy vasárnapi nagybevásárlás a Tescóban, a Metróban vagy egy Auchanban, annak csak egy hetet kell még várnia, ezek a hálózatok ugyanis a húsvét előtti vasárnapra tartogatják azt az egy vasárnapjukat, amikor kinyithatnak az évben az adventi időszakon kívül.

Azért sok üzlet nyitva lesz minden vasárnap. Hogy önhöz közel hol van nyitva bolt vagy trafik, azt ezen a térképen meg tudja nézni.

Térkép: Esri Magyarország

Kiszámolták, de mégsem

A hét legnagyobb rejtélye a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban (azon kívül, persze, hogy kinek áll érdekében ez az egész) az volt, hogy akkor most készített-e hatástanulmányt a Nemzetgazdasági Minisztérium a törvény gazdasági hatásairól, vagy nem.

A Portfolio.hu próbálta kikérni a tanulmányt az NGM-től, ők akkor azt a választ kapták, hogy mivel önálló képviselői indítványként született a törvény, ezért az NGM nem készített részletes tanulmányt, de utána számoltak, és abból az jött ki, hogy nem lesz itt semmi baj. A Népszabadság viszont két nappal később azt írta, igenis készített egy hatástanulmányt az NGM még 2011-ben, amiből az jött ki, hogy

  • 10-15 ezer ember veszítheti el a munkáját, jó részük később sem tud elhelyezkedni az ágazatban
  • 20 milliárdos forgalomcsökkenés
  • Az áfakiesés és a csökkenő járulékbevételek miatt 50 milliárdos buktára készülhet a költségvetés.

Ezek alapján akkor a Matolcsy-vezette minisztérium szerint a vasárnapi zárva tartás

nehezen támogatható.

Az NGM tagadta, hogy lenne ilyen tanulmány, sőt, Glattfelder Béla politikai államtitkár egyenesen azt mondta, hogy

Az egész irattárat felkutattuk, mégsem találtuk még a nyomát sem meg annak a hatástanulmánynak, amire a Népszabadság hivatkozik

A minisztérium 2011-es szerződései között viszont van egy „vasárnapi nyitvatartással kapcsolatos felmérés, elemzés” készítésére kötött szerződés, amit több mint 3 millió forintért kötöttek az M.S: CONCORD tanácsadó céggel. Glattelder szerint ez véletlenül sem gazdasági tanulmány, hanem egy közvélemény-kutatás, amit nyilvánosságra is hoznak majd, hogy mindenki lássa, hogy a minisztériumot nem érdeklik a gazdasági hatások abban bevételekről és állásokról nem esett szó.

Az államtitkár viszont úgy tudja, az Auchan és a Metro ugyanekkor készíthetett saját tanulmányokat, amiket meg akar most szerezni az NGM, hogy kiderüljön, abban vannak-e olyan számok, mint amiről a Népszabadság írt. Azért érdemes lesz figyelni mikor kerül fel ez a két cég a provokátorfigyelőre.

Megjött a várva-várt felminősítés

Péntek este jött a nagy hír, amire mindenki nagyon rég óta várt, de ami azért nem is változtat sokat semmin, azon kívül, hogy elmondhatjuk, hogy megtörtént: A Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő

 BB-ről BB-pluszra javította magyar államadósság hitelbesorolását.

A magyar kormány, jegybank, az Államadósság Kezelő Központ és elemzők is elég régóta hajtogatják már, hogy a magyar gazdaság olyan jó állapotban van - a növekedés 3 százalék fölött, a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alatt és a folyó fizetési mérlegünk is jobb, mint a hasonló besorolású országnak - hogy ezt már a hitelminősítőknek is el kell ismernie. Mostanra a Wall Streeten is meghallhatták a kormányt, a helyzet viszont az, hogy

a BB+ minősítés még mindig a bóvli kategória, vagyis az S&P ezzel még nem ajánlja a befektetőknek a magyar államkötvényeket,

legfeljebb azoknak, akik szeretik a spekulatív, kockázatosabb beruházásokat. Márpedig sok intézményi befektető, nyugdíjpénztárak, kereskedelmi bankok, stb. nem is vehetnek nem „befektetésre ajánlott” kötvényeket, így a magyar kötvényekre több vevő lehetne, és alacsonyabb kamatot is kellene fizetni, ha javulna a besorolás.

Az S&P-nél BBB-nél kezdődnek a befektetésre ajánlott besorolás, úgyhogy még eggyel feljebb kellene tornázni a minősítést, hogy kikerüljünk a bóvli kategóriából. A magyar kormány abban reménykedhetett, hogy már rögtön BBB-re javít az S&P, ez viszont elmaradt, így most minden hitelminősítőnél ugyanazon a szinten van az államadósság besorolása.

Sok botrány, néhány könyvvizsgáló

Azt már korábban is lehetett tudni, hogy sok érdekes dolog kiderülhet a brókerbotrányokról a bebukott cégek könyvvizsgálóin keresztül, például, hogy

  • A Gyimesi és Társa könyvvizsgáló cég dolgozott a Buda-Cashnek és a Hungária Értékpapírnak is, vagy hogy
  • A Dornhoff Nagy und Partner a Dél-Dunántúli Takarékank mellett több állami cég könyveit is vizsgálta.

A héten viszont az is kiderült, hogy a Quaestor Financial Hrurira könyvvizsgáló cége, a Pénzmentő Kft. már tavaly megbukott az NGM alá tartozó közfelügyeleti hatóság ellenőrzésén, és csak azért működik még mindig, mert a bíróágon megtámadta a döntést.

Persze a 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt kibocsájtó Quaestor valószínűleg nem bukott volna le attól, hogy a könyvvizsgálóját elmeszelik, mint ahogy az sem egyértelmű, hogy mekkora felelőssége van a könyvvizsgáló cégeknek abban, hogy milliárdokat csalhattak el a befektetési szoláltatók. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke szerint a könyvvizsgálót ugyanúgy át lehet verni hamis adatokkal, mint a szabályozó hatóságokat, ezért

a véletlen hibákat mindig könnyebb észre venni, mint a csalást.

a brókerbotrányokban emlegetett könyvvizsgálóknak pedig sok törvényesen működő ügyfelei is volt a csaló brókereken kívül.

   11. heti záró 10. heti záró
BUX 19 226 18 666
OTP 5100 4700
Mol 11 705 11 965
Richter 3950 3859
Magyar Telekom 386 381

Amiről írtunk még