Varga: 2-3 százalékos növekedést garantálok

2010 óta a magyar gazdaság komoly utat tett meg, hiszen akkor még Görögországgal egy lapon emlegettek minket, a magyar gazdaság mélyrepülésben volt, tavaly viszont már 3,6 százalékos volt a gazdasági növekedés, az összes fontosabb mutató egyre jobb állapotban van, és az ország kezd visszatérni oda, ahol a kétezres évek elején volt, amikor Szlovénia mellett Magyarországot tartották a régió egyik legstabilabb országának – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének csúcstalálkozóján.

Azt nem tudom megígérni, hogy örökre növekedés lesz, hosszú évekre ezt nehéz előre látni, de azt ígérhetem, hogy a magyar gazdaság következő 1-2 évben a mostani pályán marad, ami 2-3 százalékos növekedést jelent

- mondta Varga.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság teljesítményét az is jól mutatja, hogy miközben Magyarország előbb szorult külső segítségre a rövidtávú hiteleinek finanszírozásához a 2008-as válság miatt, mint Görögország, a görög állam jelenleg 20 százalékos kamatot fizet az állampapírjai vevőinek, míg a magyar csak 2,5-et.

Fogyasztva növekedik a magyar

Mindez azért is lehetséges, mert a magyar államnak csökkent a külső finanszírozási igénye (tehát az állampapírok egyre nagyobb része van magyar kézben), csökkent a munkanélküliség, és az államadósság is csökkenő tendenciát mutat.

Varga szerint az is nagy siker, hogy az utóbbi időben a beruházások is beindultak: tavaly 21,3-21,4 százalékos volt a beruházási ráta, amiben nagy szerepe volt az állami beruházásoknak, ez viszont a válságkezelés sikere, mivel a visszaesés éveiben ezekkel kezdték felpörgetni a gazdaságot.

A beruházások pörgéséhez a hatékonyabb uniós forrásfelhasználás is hozzájárult Varga szerint: 2000 milliárd forintnyi uniós pénzt költött el a magyar állam

lehetőség szerint munkahelyteremtésre és az infrastruktúra fejlesztésére, és egyre kevésbé látványberuházásokra

- mondta Varga, aki szerint a 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban az EU-s pénzek sokkal nagyobb arányát tervezik gazdaságfejlesztésre költeni.

Varga szerint a fogyasztás egyre inkább a növekedés egyik tartóoszlopa: ezt a már bevezetett tanári életpályamodell is elősegíti, ami növelte a tanárok fizetését, illetve a fegyveres és rendvédelmi, valamint a szociális szektorban tervezett emelések is a fogyasztást növelhetik. "A három százalékos reáljövedelemváltozáshoz azonban a rezsicsökkentés és a devizahitelesek is hozzájárultak" – Varga azt mondta, utóbbiak április végéig kapják meg az elszámolást, ami alapján a törlesztőik csökkenni fognak: ebből a pénzből pedig megtakarítás, majd pedig vagy beruházások, vagy pedig fogyasztás lesz a gazdasági miniszter szerint.

Irány a Balkán, pörögjön a hitelezés

Varga szerint a  magyar export a keleti helyzettől függetlenül jó, de oda kell koncentrálni, ahol a legnagyobb növekedés van, és ez pedig az EU belső piacait jelenti, ahol a magyar cégek tartani tudták a pozícióikat, vagy még növekedni is tudtak. "Külön örömöt jelent nekem, hogy egyre több magyar vállalkozó fedezi fel a Balkánt: ezek nekünk természetes piacaink, és ebben a déli irányban mindenképpen van kifutása a magyar vállalkozóknak" - mondta.

Az orosz-ukrán konfliktusról Varga azt mondta, hogy a magyar gazdaság szempontjából nagyobb veszélynek érzi, mint például az európai deflációt, amiről azt mondta, hogy most úgy néz ki, Európa nem fog Japán sorsára jutni. Az ukrán konfliktusban viszont több magyar cég is érintett, a mezőgazdaságban és a bankszektorban például.

A hitelezéssel kapcsolatban Varga azt mondta, egyelőre nagyon lassan látszik csak a fény az alagút végén, de a növekedési hitelprogram (nhp) komoly szerepet játszott abban, hogy tavaly végül nem csökkent a hitelezés, de a jegybank programja csak korlátozott segítség lehet.

"A február eleji Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkkal (EBRD) és Erstével kötött megállapodás értelmében a bankadó fokozatosan csökkenni fog, ettől pedig azt várjuk, hogy a bankok hitelezni kezdjenek. Az Erste a megállapodásban vállalta, hogy az energetikában, a mezőgazdaságban és a közigazgatásban 500 millió eurós hitelezési programba kezd, reméljük, hogy a többi bank is követi majd a példáját" - mondta Varga.

A különadókkal kapcsolatban Varga azt említette meg, hogy a költségvetés egyensúlyba kerülésével egyre több szektorban lesz lehetőség az adó kivezetésére, ez a kiskereskedelemben már megtörtént, és

A költségvetéssel kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter azt jegyezte meg, hogy a 2016-os költségvetést az első félévben el akarják fogadni, hogy a gazdasági szereplők jobban tervezhessenek.

Inkább fogyasztásból legyen adó, mint jövedelemből

Varga szerint a következő uniós fejlesztési ciklusban sokkal nagyobb szerepet kapnak a gazdaságfejlesztési programok, a pénz hatvan százalékát fogjuk ilyen célra költeni, ami sokkal több, mint amennyit az előző ciklusban fordítottunk ilyen célra. Több operatív program is lesz, már idén is lehet pályázni fejlesztési pénzekre.

Három program indul: egy kkv-k fejlesztésére, egy visszatérítendő hitellel operáló program, és egy olyan közigazgatási átalakítás, aminek a célja a vállalkozások adminisztrációjának jelentős megkönnyítése.

Varga szerint az adórendszert is komolyan át kell alakítani: itt az a cél, hogy a magyar adórendszer meg tudja különböztetni a jó és a rossz adózót, mert jelenleg az a magyar adórendszer filozófiája, hogy mindenkire rossz adózóként tekint.

"Ez például úgy nézhetne ki, hogy ha egy adózót háromszor előriz az adóhatóság, és nincs vele semmi baj, akkor valamilyen előnyhöz juttatná a rendszer, például nem ellenőriznék olyan gyakran" - mondta Varga, aki szerint azon is változtatni kell, hogy jelenleg olyan hosszúak az adóvizsgálatok, hogy a végére a vállalkozók már azt se bánják, ha megbüntetik őket, csak legyen vége a vizsgálatnak. Varga szerint ezért az adóhatóságnak képesnek kell lennie hat hónap alatt lebonyolítania egy vizsgálatot, mert nem elfogadható az, hogy jelenleg akár 36 hónapig is elhúzódnak vizsgálatok.

Varga szerint továbbra is cél az szja csökkentése, és a társasági adót is egykulcsossá alakítanák úgy, hogy a jelenlegi két kulcs közül a kisebbikhez közelítenék az új adókulcsot. Az áfacsökkentésről azt mondta, hogy a sertésáfa öt százalékra csökkentésével ez a folyamat elindult, és bár teljesítményjavulást nem látnak egyelőre, de fehéredik a szektor.

a céljuk elsősorban a munkát és jövedelmet terhelő adók csökkentése. Mindenesetre a családi adókedvezmény kiterjesztését is folytatni akarják.

Tüntetnek, hogy közmunkát kapjanak = siker

"A munkalapú társadalomról nem csak beszélni kell, hanem tenni is kell érte" - mondta Varga, aki szerint nagy előrelépés, hogy foglalkoztatottsági adatokban elmozdultunk az unió utolsó három helyéről. "A legjobb bővülés, ha a vállalkozók bővítenek, de amíg ez nem történik meg, addig átmenetileg futtatni kell a közmunkaprogramot": Varga szerint viszont erre nem az adatok miatt van szükség, hanem a program "szociológiai hatásai" miatt. A gazdasági miniszter felidézte, hogy Szabolcs-Szatmárban nemrég azért tüntettek, hogy közmunkát kapjanak. "Öt éve még azért tüntettek volna, hogy több segély kapjanak, ez pedig előrelépés".

Varga szerint az is cél, hogy a foglalkoztatottak minősége is változzon, és ezt a szakképzés reformja szolgálja a legjobban. "Ez egy sokkal inkább gyakorlatorientált képzés: iskolapad helyett többet van a gyárban a gyerek, így sokkal gyakorlatiasabb képzést kap" - mondta Varga, aki szerint azért még van szükség változtatásra: ilyen lesz például kamarai garancia intézményének bevezetése, ami alapján a kamara igazolhatná, hogy egy cég megfelelő arra, hogy diákokat fogadjon be. "A szülőknek üzenem, hogy egyetlen egy gyerek sem fog elkallódni" - mondta Varga azzal kapcsolatban, hogy a szakgimnázium után is lesz lehetőség érettségizni, így ebben a rendszerben is nyitott marad az út a felsőoktatás felé.