Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Lakást vegyünk vagy inkább béreljünk?

2015.04.22. 07:36 Módosítva: 2015.04.22. 07:43

Nagyon hasít a budapesti bérlakáspiac. A kereslet magját az egyetemisták jelentik minden nyáron, aztán ott vannak azok, akiknek a devizahitelükkel gyűlt meg a bajuk és most bérlakásban vannak, és ott vannak a befektetők is, akik miatt eleve csökken a lakáskínálat. Ezek együtt szépen nyomják felfelé a bérleti díjakat is.  

Az Otthontérkép ingatlankereső portál a kiadó lakások átlagáráról is közzé tesz adatokat, amely most a 2014-re vonatkozó adatokkal frissült. Ezek alapján Budapest belvárosában, az V., VI., VII. kerületben valamint a budai oldalon az I., II. és XII. kerületekben a legdrágábbak az albérletek. Ezekben a kerületekben átlagosan 2600 forintnál nagyobb a bérleti négyzetméterár, az V. és VI. kerületben 3000 forint fölött van.

1

A keresett és emiatt drágábbnak is bizonyuló IX., XI. és XIII. kerületek is az élmezőnyben vannak, ezekben a kerületekben 2500 forint az átlag. 

A III., VIII., XIV. kerületek a képzeletbeli árversenyben leszakadtak, a VIII. és a XIV. kerületben az árelőny több mint 500 forint négyzetméterenként, ami egy átlagosnak tekinthető 50 négyzetméteres ingatlan esetén 25 ezer forinttal olcsóbb albérletet jelent.

A nagy kérdés: venni vagy bérelni? 

Ezt a kérdést mindig nehéz megválaszolni, helytálló pro és kontra érvek a bérlés mellett és a vásárlás mellett is vannak, de a döntésben segítséget nyújthat, ha összevetjük az értékesítésre szánt ingatlanok kínálati átlagárát a bérlakások bérleti díjával. Budapesten az Otthontérkép adatai alapján 2014-ben egy négyzetmétert 323 ezer forintért hirdettek az eladók, miközben egy négyzetméter bérleti díja 2700 Ft volt. Az arányszám a két ár között tehát megközelítőleg 120-szoros.

A kerületi adatokat összevetve érdekes összefüggés rajzolódik ki. Az alábbi ábra bal tengelyére a kerületre vonatkozó kínálati ár, az alsó tengelyére a kerületre vonatkozó bérleti díj került, a szaggatott vonal pedig az átlagos arányszámot, azaz a 120-szoros „vonalat” mutatja. A vonal alatt található kerületekben a bérlemények a budapesti átlagnál drágábbak a kínálati árhoz viszonyítva, azaz ezekben a kerületekben átlagosan drágább albérletezni, mint vásárolni egy ingatlant a budapesti átlaghoz viszonyítva. Ilyen kerület például a VI. és VII. kerület, amik népszerűek az egyetemisták között, a nagyobb kereslet pedig felhajtja az árat.

3

A II. és XII. kerületekben tapasztalható magas értékesítési árak ellenére a bérleti díjak arányaiban alacsonyabbak, ez valószínűleg azért lehet, mert ezek a kerületek nem tipikus célkerületek azoknak, akik albérletet keresnek, így nincs akkora dulakodás egy-egy lakásért.