Döglődő cégemet adóhitelre eladnám

A 2016-os adócsomag egyik újítása, hogy a felpörgő cégek kapnak egy kis segítséget az államtól. Ha egy cégnek az adózás előtti eredménye az hatszorosára nő, elég később és részletekben adót fizetnie. Fontos, hogy ez nem adóalap kedvezményt, hanem halasztott adófizetést jelent, azaz az adófizetési kötelezettséget nem csökkenti, csak későbbre tolja ki. Felfogható egyfajta kamatmentes kölcsönként is.

Pontosan ki veheti igénybe a növekedési adókedvezményt? Mik a feltételei? Ezeket a törvény alapján az RSM DTM szedte össze a blogján.

• Ahhoz, hogy valaki igénybe vegye a kedvezményt, szükséges, hogy a cég adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődjön. Vagyis, ha valaki 2015-ben szeretné igénybe venni a növekedési adóhitelt, akkor legalább 2012 óta létező céggel kell kell rendelkeznie.
• Fontos, hogy nincs előírva árbevételi, vagy eredménykényszer az előző évekre, azaz egy alvó céget is fel lehet használni. Kell hozzá az is, hogy az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.
• Érdekes, hogy a tulajdonosváltás nem került be a korlátok közé. Tehát ha valaki vásárol egy korábban nulla közeli eredménnyel működő céget, az várhatóan ki tudj használni a növekedési adóhitel rendelkezéseit. Az adózás előtt eredményből fakad, hogy egy nulla eredmény közeli cég lehet leginkább a kedvezményezettje ennek az új szabálynak.
• Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott osztalék, a kapott kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

Hegedűs Sándor, az RSM DTM adóüzletágának vezetője szerint vélhetően tovább fog növekedni a transzferár ellenőrzések jelentősége, mivel több cégcsoport esetében nehéz lesz ellenállni a mézes madzagnak, amely szerint egyik évben az egyik, másik évben a másik csoporttagnál mutassák ki a jelentősebb adózás előtti eredményt.

"Különösen érdekes lehet ez egy vertikális integrációt megvalósító cégcsoport esetén. Sok társaság idén még nem adta be a számviteli beszámolóját, így számukra lehetőség nyílik az új szabályokra való felkészülésre" - írta Hegedűs.