Nyugdíjakat fizetni vagy az IMF-nek törleszteni? Ez itt a kérdés.

Megint megtornásztatták az európai gazdaság miatt aggódók idegeit a görögök, akik elég ellentmondó dolgokat nyilatkoztak arról, hogy akkor tudnak és hajlandóak-e törleszteni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) június elején, vagy sem. A görög kormánynak júniusban összesen kicsit több mint 1,6 milliárd eurót kell visszafizetnie az IMF-nek, az első, 298 milliós részletet június 5-én, vagyis jövő pénteken, aztán még 335 milliót egy héttel később és még 560-at négy nappal később.

Az elmúlt 24 órában már két görög kormánytag is meglebegtette, hogy ha választani kell aközött, hogy az IMF-hitelt törlesszék, vagy nyugdíjakat és béreket fizessenek, az utóbbit fogják választani. Persze a megszólalások súlyából visszavesz, hogy a gazdasági ügyekben teljesen súlytalan Nikosz Vucisz belügyminiszter és Dimitrisz Sztratoulisz társadalombiztosításért felelős helyettes miniszter mondta ezt a görög tévében.

Varufakisz azt is nyilatkozta, hogy ezután levesznek egy kis díjat minden alkalommal, amikor a görögök pénzt vesznek fel a bankkártyájukról, ezer eurónként kb. 1 eurót.

Hogy tényleg sikerül-e megállapodni, azt persze sosem lehet tudni, mert az európai hitelezők, élükön a vasasszony Angela Merkellel, és a görög kormány is elég csökönyös, és nem nagyon akar engedni az álláspontjából. Ezek pedig nagyjából a következők:

• Görögország nem tud és nem fog elfogadni olyan gyógymódot, amely öt év alatt bebizonyította, hogy rosszabb, mint maga a betegség – Varufakisz ezt egy olasz napilapban írta kedden.
• Nincs B terv a görögöknek, meg kell állapodni a reformokban (megszorításokban) – ezt Pierre Moscovici pénzügyekért felelős EU-biztos mondta kedd reggel.

A görögök amúgy nem kérnek lehetetlen dolgokat, csak azt, hogy ország hitelezői ne írjanak elő „kibírhatatlanul magas” elsődleges államháztartási többletet a görögöknek. Merkelék azt akarják, pontosabban a nemzetközi mentőcsomag azt írja elő, hogy a görög költségvetésben a GDP 3 százalékánál több legyen, ami nagyon sok, és megköti a görög állam kezét, ha költeni akar.

ami ugye még mindig azt jelenti, hogy több folyik be az államkasszába, mint ki onnan.

Minden most dőlhet el, hiszen még kicsit több mint másfél hét van az IMF-törlesztésig, ráadásul itt a nagyobb részletek csak azután jönnek. Ha valamiért mégsem tudnak fizetni, az elég kellemetlen, mert az IMF ún. „elsőbbségi hitelező”, vagyis minden más hitelezőnél előbb kell őket kifizetni, és nála nem lehet az adósságot leírni vagy átstrukturálni. Fizetni kell, és kész. Kb. két hetet lehet késni a kifizetéssel, de eközben az IMF egyre idegesebben megfogalmazott hivatalos leveleket ír az adósnak, ami után úgy veszi, hogy az adós nem tud fizetni.

Ez több szempontból is rossz, mert ilyenkor az Európai Stabilitási Mechanizmus, az EU válságalapja is úgy veheti, hogy a görögök becsődöltek. Ez cserébe azt is jelentheti, hogy az Európai Központi Bank nem nyújt tovább segítséget a görög bankoknak, amik görög államkötvényekkel fedezik az EKB-tól kapott életmentő likviditást, de ha ezek nem érnek semmit, akkor simán lekapcsolják a lélegeztetőt. Ez pedig azt az igazi, eurózónából kiesős államcsődöt jelentené, amitől mindenki már évek óta tart.

Részben a görögök bejelentgetései miatt a forint árfolyama is eléggé megcsúszott: 309-nál is volt drágább egy euró kedden. Az euró/forint árfolyam 307,6-ról ugrott egészen 309,08-ig, majd kis erősödés után megint gyorsan 309 közelébe esett. Persze a forint árfolyamára a jegybank kamatcsökkentése is hatott, erről bővebben itt.