Az EKB egyelőre nem vonja meg a görög bankoknak adott hitelt

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa vasárnap délután összeült, és közleményt adott ki, amiben azt írták, hogy az eddigi formában biztosítják a vészhelyzeti likviditási mechanizmusból (ELA) a forrásokat a görög bankoknak. Közleményükben azt írják, hogy az EKB szorosan együttműködik a görög jegybankkal a pénzügyi stabilitás érdekében. Hozzáteszik azonban, hogy készen állnak arra, hogy megváltoztassák döntésüket, és figyelemmel kísérik az eseményeket.

Az EKB az ELA-n keresztül biztosítja azt a forrást, amit a betétesek vontak ki a görög bankokból, vagyis azt a pénzmennyiséget, amiből hiteleket adnak, amit az emberek a kígyózó sorokban az ATM-ekből kivesznek, és ami a napi működésük költségeit tudják fedezni. Ezzel lényegében életben tartják a bankrendszert.

A BBC értesüléseire hivatkozva korábban azt írta, hogy az EKB arról dönt majd, hogy vasárnap beszünteti a görög bankoknak adott pénzügyi támogatását. A Reuters forrásai viszont úgy tudták, hogy az EKB nem fogja közvetlenül elzárni a pénzcsapokat, de azon gondolkoznak, hogy csökkentik milyen minőségű és/vagy mennyiségű papírokat fogad el fedezetként. Ez azonban elég hasonló hatással járhatott volna.

A BBC-nek egy forrás azt mondta, hogy a pénzcsap elzárása esetén Görögország hétfőre bankszünnapot vezethet be, ha úgy dönt, hogy tőkekorlátozásokat vezet be. A görög pénzügyi stabilitási tanács délután ötkor ül össze, hogy megbeszélja a bankhelyzetet. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter is azt mondta, hogy a tőkekorlátozásokról és a bankszünnapról is beszél majd a kormány, de ez még az EKB közleményének megjelenése előtt volt.

Egyelőre nincs a szombatihoz hasonló sorbanállás

Az Index riporterei Athénból azt jelentették, hogy a rendőrség vasárnap is számít tüntetésekre országszerte, és a parlament előtti Szintagma térre vezető néhány kisebb úton korlátozzák az autós forgalmat. Annak azonban nincs jele, hogy valóban tüntetők gyülekeznének, a szokásosnak megfelelően külföldiek és helyiek korzóznak a téren. Az épület mellett néhány motoros rendőr várakozik, golyóálló mellény van rajtuk, és egy mentős is ott van motorral.

Szombaton több helyen sorok alakultak ki az automaták előtt, és csaknem 600 millió eurót vettek ki az automatákból országszerte. Vasárnap egyelőre az BBC EKB-s híre sem indított el ilyen lendületet. Néhány helyen látható volt, hogy sorbanállás nélkül is hozzá tudtak jutni készpénzhez automatákból az emberek, jelentették tudósítóink. Ugyanakkor a téren az Eurobank automatája már nem működik, az ott kialakult kisebb sor gyorsan szétszéledt. Viszonylag nyugodtan vették tudomásul az emberek, hogy nem jutottak ott pénzhez.

De ha mégis elzárják a pénzcsapot?

Bár voltak rossz előjelek, akadozás, a tárgyalások hónapok óta tartottak, de Görögország eddig minden lejáró tartozását törleszteni tudta. A piac így alapvetően most is azt várta, hogy lesz megállapodás, ami még a hét elején is egy elég valószínű forgatókönyvnek tűnt. Szombat estére azonban eldőlt: nem lesz megállapodás a hitelezőkkel, és nem kapnak haladékot a görögök a kedden lejáró, 1,6 milliárd eurós IMF-tartozás visszafizetésére.

Vasárnap az EKB nem állította le a görög bankok likviditásának a finanszírozását, de a későbbiekben ez még megtörténhet. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a június 30-án, az IMF-nél lejáró határidőnél még lehet bizonyos trükköket alkalmazni, de

Ha az EKB akkor, vagy addig valamikor lép, és nem fog tovább pénzt pumpálni a görög bankrendszerbe, és ha nem érkezik tovább ez a pénz, ami eddig a likviditást biztosította, a bankokat várhatóan nem fogják kinyitni. Már a múlt héten is naponta 1-1,5 milliárd eurónyi pénzt vettek ki a bankokból a betétesek. Az EKB-féle likviditási csatorna leállítása azt eredményezné, hogy a görög bankrendszer a rákövetkező napokban összeomlik, tőkekorlátozásokat és alternatív pénzt kellene bevezetni, mondta Bebesy Dániel, a Budapest Bank elemzője szombati cikkünkben.

A görögök szempontjából az lesz a következő kérdés: nyernek-e valamit azzal, ha kilépnek az eurózónából, és saját pénzt vezetnek be, folytatta. Szerinte ez egyáltalán nem biztos hosszú távon sem, rövid távon pedig gazdasági mélyrepülés elé néznek. Az eurózóna szempontjából is komoly kockázata van annak, ha a görögök kiválnak.

Maga a keddi csőd még nem hozza maga után feltétlen a kiválást, de ha az EKB tényleg lekapcsolja a görögöket (ez egy politikai döntés lesz, nem az EKB fogja egyedül meghozni) a likviditási csatornáról, az már egy újabb nagy lépés lesz a kiválás felé.

A Barclay's szerint sok függ a fejleményektől

Londoni pénzügyi elemzők jó ideje szinte biztosra veszik, hogy Görögország az egyre nagyobb mértéket öltő betétmenekítés miatt tőkekorlátozásokat lesz kénytelen bevezetni, írja az MTI.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábjának helyzetértékelése szerint a kamatfizetési kötelezettségek nélkül számolt elsődleges államháztartási egyenleg várhatóan egyre mélyebb mínuszba fordul, és ha Görögország nem fér hozzá az EKB likviditási forrásaihoz, akkor a kormány fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a hazai fizetési kötelezettségek teljesítésére.

Az, hogy ez a módszer gyakorlatilag párhuzamos valuta meghonosításához és Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséhez vezet-e, nagyban függ a következő időszak politikai fejleményeitől, például attól, hogy kiírnak-e előre hozott választásokat, és ha igen, ennek eredményeként milyen új görög kormány alakul, írja a Barclay's.

És hogy mivel járna együtt a kilépés?

Valószínűleg óriási káosszal: az IMF becslése szerint akár a GDP egyszeri nyolcszázalékos visszaesését is eredményezhetné, és ennek az összes mellékhatása azonnal jelentkezne deflációval és munkanélküliséggel együtt. A drachma pillanatok alatt elértéktelenedne az euróhoz képest. Ehhez képest a megszorítások csak nagyjából 2-3 százalékos recesszióba löknék az országot, de ez az opció politikailag vállalhatatlan a görögöknek.

Van még egy lehetőség: ha a görög kormány a hétvégén lemond, vagy bizalmatlansági indítvánnyal a görög parlament megvonja tőle a bizalmat, akkor elképzelhető, hogy a hitelezők belemennének a határidő kitolásába. Ez egyébként már el is kezdődött, hiszen szombat éjszaka az előző görög kormánypárt, az Új Demokrácia bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. A lehetőségekről bővebben itt írtunk>>>

Népszavazás jön

A görög parlament jóváhagyta szombatra összehívott, az éjszakába nyúló, 13 órán tartó rendkívüli ülésén azt a népszavazást, amit Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról. Kérdés, hogy addigra milyen helyzetben szavaznak majd a görögök.