Leállt a Gazprom tárgyalása Ankarával

Leálltak a tárgyalások Oroszország és Törökország között az orosz gázforrásokat Európával Törökországon át összekötő vezetékről – közölte a Reuters. A Török Folyosó (újabban Török Áramlat) ötlete azután merült fel, hogy az EU-val folytatott hosszas huzavona után tavaly decemberben kútba esett a Fekete-tengeren át, a Balkánon és Magyarországon keresztül Észak-Olaszországig futó Déli Áramlat terve.

Márpedig Moszkva mindenképpen új vezetéket akar, hogy végleg kiiktassa Ukrajnát az Oroszországból Európába áramló gáz tranzitjából. Az alternatív útvonalakat a 2000-es években az EU növekvő gázigénye is magyarázta, de a Kijevvel lezajlott gázárháborúk, majd a lényegében háborút jelentő kelet-ukrajnai után politikailag is indokoltnak érezte Moszkva.

A korábban a 200 milliárd köbméteres orosz export akár 80 százaléka is Ukrajnán át áramlott Európába, ám a Belarusz vezetékek megszerzésével és bővítésével, majd a Németországgal közvetlen összeköttetést biztosító Északi Áramlat megépítésével és várható további bővítésével.

A Kreml az egyre szorosabb orosz-török szövetség, energetikai kapcsolatok miatt – a Roszatom orosz tulajdonú atomerőművet épít Törökországban, tíz éve elkészült a török gázpiacot Moszkva előtt közvetlenül megnyitó Kék Áramlat gázvezeték – úgy tűnhetett, könnyű lesz megállapodni Ankarával.  

A helyzet azonban alaposan megváltozott azzal, hogy Törökország felismerte: egyre nagyobb felvásárlóként és Ukrajnát leváltó reménybeli tranzitországként megerősödött az alkupozíciója.

A török energetikai miniszter, Taner Yildiz februárban arról számolt be, hogy Ankara 10,25 százalék árkedvezményt kapott 30 milliárd köbméter gázra, ám hivatalos szerződést erről azóta sem írtak alá a Gazprommal, amelynek már így is jelentősen csökkent a profitja az európai gázfogyasztás csökkenésével és a 2008-as csúcs ár visszaesésével.

Ráadásul a terv alapjaiban sincs teljes egyetértés: Moszkva 63 milliárd köbméter kapacitású vezetéket szeretne, ám a négy párhuzamos vezetékből Ankara egyelőre csak az elsőt akarja megépíteni, vagyis azt, ami saját felhasználásának fedezéséhez járulna hozzá.

Három hete az orosz energetikai miniszter még azt nyilatkozta, hogy semmi sem fenyegeti a beruházást, szerdán azonban Alekszandr Novak már megpendítette, hogy az építkezés elindítása csúszhat – ezt tette biztossá a tárgyalások csütörtöki megszakadása. Így egyre kevésbé valószínű, hogy 2016 végén valóban beindul a szállítás, és az is, hogy 2020-ra elkészülne mind a négy vezeték. A múlt hónapban már a tenger alatti építkezéssel kapcsolatos tendert is törölték, amely alapján az olasz Sapiem lett volna a kivitelező. (Olasz részvétellel épült a Kék Áramlat is, amiben szerepet játszott Vlagyimir Putyin és az akkori olasz kormányfő, Silvio Berlusconi személyes jó viszonya is.

A Déli Áramlatot felváltó Török Áramlat európai szakaszában Görögország, Macedónia, Szerbia és Magyarország is jelezte, hogy kész részt venni benne.