Több a beruházás, de korai még örülni

2015 II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 5,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, derül ki a KSH friss adataiból. Ez jó eredménynek számít, hiszen az előző negyedévben még 3,9 százalékos visszaesést mutattak a számok, ráadásul ezzel megtört az a visszaesés, ami a választások óta tart.

A különböző ipargaknak viszont már nagyon változó a teljesítménye: sok iparágban javult a helyzet, a beruházások egészében legnagyobb súlyt kitevő feldolgozóipar viszont 7,1 százalékkal gyengébb teljesítményt mutatott, mint egy éve ilyenkor.

A nemzetgazdasági ágak közül a legtöbb beruházás a szállítás, raktározás és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás beruházásainak bővülése. 2015 I. félévében a beruházási teljesítmény 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 

2015 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• Az építési beruházások 10,1, a gép- és berendezésberuházások 0,5 százalékkal emelkedtek.
• A nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 45 százalékkal emelkedett, a vasút- és autópálya-építések, a nagyvárosi közlekedési hálózatok, illetve a járműparkok jelentős bővítésének köszönhetően.
• Jelentősen nőttek a beruházások a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (37 százalék), a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás (25 százalék) és az oktatás (21 százalék) területén.
• A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházási teljesítmény 15,3 százalékkal nagyobb lett.
• A beruházások egynegyedét adó feldolgozóipar beruházásai – az egy évvel korábbi kiemelkedő növekedést követően – 7,1 százalékkal csökkentek. A nemzetgazdasági ágon belül nagyobb mértékű visszaesés következett be a gyógyszergyártásban, a gumi, műanyag, nemfém ásványi termékek gyártásában, valamint a járműgyártásban.
• A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül számottevően csökkentek a beruházások a mezőgazdaság (29 százalék), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (22 százalék), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (21 százalék) és a kereskedelem (7,2 százalék) nemzetgazdasági ágakban.