Hiába minden, még mindig egészségtelenül él a magyar

Bár az elmúlt öt évben számos törvény született, hogy javuljanak a népegészségügyi adatok, a szigorú intézkedések ellenére még mindig elmaradásban vagyunk az EU15 országok átlagához képest, hangzott el az NEFI (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet) konferenciáján. 

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége és a Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint az ő adóztatásuk helyett inkább szemléletváltásra lenne szükség, ebben pedig szívesen együtt is működnének.

Kövérek vagyunk

Az NEFI idei egészségfelmérése megállapítja, hogy a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, és csak minden hatodik felnőtt végez megfelelő testmozgást. Ezzel szemben minden harmadik felnőtt dohányzik. A megromlott egészségben leélt évek becsült költsége nagyjából a 2010-es GDP 20 százalékának felel meg.

A halálozási adatok elemzéséből kiderült, hogy bár 2005 óta folyamatosan nő a magyarok születéskor várható élettartama, a nőknél 5, a férfiaknál 7 évvel még most is alacsonyabb, mint az EU15 (az unióhoz 2004 előtt csatlakozott) országokban. Ráadásul azok aránya, akik a 65 éves kort sem érik meg, több mint kétszerese az EU15-ben tapasztaltnak.

Több fiatal dohányzik

Hasonlóan a többi fejlett országhoz, a nem fertőző, krónikus betegségek okozzák a legnagyobb egészségterhet. 2013-ban az összes halálozás háromnegyedét – és a 65 éves kor előtt bekövetkezett halálozások kétharmadát – a keringési rendszeri és a daganatos betegségekre lehetett visszavezetni.

A második kockázati tényező a magas vérnyomás, majd a dohányzás következik. A dohányosok aránya 2009 óta nem változott jelentősen, sőt, az elmúlt öt évben nőtt azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik naponta rágyújtanak (2014-ben 28, 2009-ben 27%).

Az alkoholfogyasztás is komoly egészségkockázati tényező: az önbevallással készült kutatás szerint a lakosság 5 százaléka számít nagyivónak, 20 százaléka pedig azt állítja, hogy tudja a mértéket, a szakemberek szerint azonban ennél többen italoznak.

Egy 2012-es WHO-felmérés szerint például Magyarországon a férfiak 13, a nők 6 százalékának van valamilyen alkoholproblémája, és ennek nagyjából a fele (6, illetve 3,2%-uk) mondható alkoholistának.