Durván nőtt a gyerekszegénység

Kijött a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, jóléttel foglalkozó kiadványa, amiből az derül ki, hogy Magyarországon az emberek jólétével kapcsolatos trendek elég felemás irányúak a gazdag országokat tömörítő szervezet más tagállamaihoz képest. Hat gyerekekkel kapcsolatos grafikont mutatunk be a tanulmányból.

Az egyik legszomorúbb trend az, hogy 2007 és 2012 között 7 százalékról 17 százalékra nőtt Magyarországon a relatív szegénységben élő gyerekek száma, ami így az OECD-átlag felett van kicsivel. A növekedés aránya drasztikus a többi országhoz képest.

Persze a gyenge magyar eredményt egyből könnyebb megérteni, ha ránézünk arra a grafikonra, ami azt mutatja meg, hogy 2012-ben a magyar gyerekek közül mekkora volt azoknak az aránya, akiknek a szülei munkanélküliek.

Az sem túl jó hír, hogy miközben az egész OECD-ben egyre kevesebben dohányoznak, és Magyarországon is egyre kevesebb a dohányos, 2010-ben a magyar 15 évesek nagyjából negyede gyújtott rá egy héten legalább egyszer, ezen a téren a legrosszabbak között vagyunk az OECD-n belül.

Egy 2012-es WHO-felmérés szerint Magyarországon a férfiak 13, a nők 6 százalékának van valamilyen alkoholproblémája, és ennek nagyjából a fele (6, illetve 3,2 százalékuk) mondható alkoholistának.

Persze ha alkoholista egy nemzet, az a gyerekein is meg fog látszani, így nem is meglepő, hogy 2010-ben a 15 évesek korcsoportján belül nagyjából a gyerekek negyven százaléka nyilatkozott úgy, hogy életében legalább kétszer berúgott már. Magyarországnál ebből a szempontból csak Szlovéniában, Észtországban, az Egyesült Királyságban, Dániában és Csehországban rosszabb a helyzet.

Az iskolával és a szülői környezettel kapcsolatban viszont egy csomó pozitív megállapítás is van a kiadványban: a magyar gyerekek az OECD-átlagnál nagyobb arányban szeretnek például iskolába járni és az egyik legkisebb arányban éreznek nyomást a magyar diákok az iskolai feladatok miatt.

És az is pozitívum, hogy bár a magyar tizenévesek sokat isznak és dohányoznak, de nagy számok szintjén legalább elmondható, hogy viszonylag jól kijönnek a szüleikkel: 2010-ben a megkérdezett 11, 13 és 15 éveseknek csaknem a 95 százaléka mondta azt, hogy könnyű beszélnie legalább az egyik szülőjével, ha úgy adódik.

Ez azt jelenti, hogy a magyar tinik az OECD-országok tizenévesei közül a legszerencsésebbek, míg érdekes, hogy a lista legalján végző Franciaországban ez az arány csak kicsit kevesebb, mint 75 százalék.

Az OECD kiadványa ezeken kívül még egy sor más érdekes folyamatot bemutat, amelyekből összességében úgy tűnik, Magyarország mindössze néhány fronton teljesít jobban az átlagnál. Például a munka és magánélet egyensúlya itt jobb, mint az az OECD-átlag, és a biztonság is nagyobb. Eközben azonban az egészségi állapotunk, jövedelmi helyzetünk, elégedettségünk az élettel alulmúlja a többi ország átlagát.