Miért kerül ennyibe egy doboz cigaretta?

A cigaretta már csak azért is érdekes termék, mert a bolti ára előre rögzített. Miközben ez a gyakorlat a legtöbb terméknél kifejezetten tiltott – az áruházláncok például árban is versenyeznek egymással –, a trafikosoknál ilyen verseny szóba sem jöhet, a rögzített ár kötelező. A cigaretta csak annyiért adható el, mint amennyi az adójegyen szerepel, az adójegy egyik szerepe éppen az, hogy látszik rajta a rögzített ár.

A fix árról a dohánycégek döntenek: hogy egy dobozt 1000 vagy 1100 forintra áraznak, kizárólag üzletpolitika kérdése, viszont sok külső körülményt kell mérlegelniük. Ezután az ár után kell ugyanis fizetniük a jövedéki adót és az áfát.

Miért nem árulnak 930 forint alatt?

A cigaretta jövedéki adója két részből áll, egy tételes és egy százalékos részből. Utóbbi a végső, adójegyen szereplő ár bizonyos százalékát jelöli, előbbi a dohánycég által szabott ártól függetlenül, minden esetben fizetendő fix mérték. Az adó mértéke a cigarettára

Utóbbi küszöb uniós előírás.

Mennyi jövedéki adót kell akkor fizetni egy doboz cigaretta után? Attól függ, mennyibe kerül. Az alábbi ábrán azt jelöltük, hogy mekkora a jövedéki adóteher a különböző árak esetén. Amit az ábrán releváns adómértéknek hívunk, az a szálanként és a százalékosan fizetendő tételek összege, illetve a minimum kitétel által szabott értékek közül a magasabb, vagyis az, amit ténylegesen a cégeknek fizetniük kell.

Látható, hogy 540 forint környéki cigarettáról álmodozni sem lehet, hiszen annak teljes árát a jövedéki adó tenné ki. Az ábra tartalmaz azonban egy érdekesebb értéket is. 930 Ft körül látható az a töréspont, ahonnan a minimális adómérték helyett a tételes és az értékadó összege lesz a releváns adómérték. Ez azért lényeges, mert eddig a szintig a vállalat

Ez tehát arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ennél olcsóbban – hacsak nincs nagyon erős versenynyomás – ne árazzanak. Nem is nagyon mennek ez alá, ha benézünk egy trafikba, csak egy-két ennél olcsóbb márkával találkozunk, és korábban sem volt jellemző, hogy a cégek a töréspont alatt árazzanak.

De a jövedéki adó nem az egyetlen teher, amelyik a cigarettát terheli. A dohánytermékek bolti ára tartalmazza már a 27 százalékos áfát is. Emellett a trafikrendszer bevezetése óta haszonkulcsként a kiskereskedőknek kötelezően biztosítják a végső fogyasztói ár 10 százalékát.

Kinél mennyi landol?

Egészen novemberig, vagyis a nemzeti dohányellátó indulásáig úgy nézett ki, hogy egy 1000 forintos cigaretta árának 54,8 százaléka volt jövedéki adó, 21,3 százaléka áfa, 10 százalék maradt a nemzeti dohánybolt tulajdonosánál, és csupán 13,9 százalék volt a tiszta árbevétel. Ennek kellett fedeznie a dolgozók bérét, az előállítás költségeit, vagyis a dohánycég költségeit. Ezek viszont a magas árbevétel utáni befizetésnek köszönhetően már áfamentesek. 

A dohányellátóval együtt a helyzet megváltozott a dohánycégek kárára: a 10 százalékos kötelező árrés 13 százalékra növekedett, ebből a kiskereskedő árrése 10-11,5 százalék, a dohánycégnél pedig mindössze 10,9 százalék marad.

Az alábbi ábrán jól látszik, hogy hogyan alakulnak a különböző terhek különböző cigarettaárak esetén. A vízszintes tengely 810 forinttól indul, mivel ez alatt az ár alatt értelmetlen lenne cigarettát árulni, a teljes árbevétel a kiskereskedőhöz vagy az államhoz kerülne.

Az árak növekedtével a tételes adó súlya és ennek megfelelően a teljes jövedéki adó részaránya csökken, így látszik, hogy megéri minél drágábban árazni, mert a tiszta árbevétel aránya is növekszik.

Mekkora emelkedés lesz dobozonként 76 forintos emelésből?

Ha a cigarettára szálanként 4 forintos különadót, azaz dobozonként 76 forint adót vet ki a kormány, mint azt korábban Lázár János bejelentette, az ennél nagyobb áremelkedést hoz.

Ha ugyanis 76 forinttal magasabb árat szabnak a dohánycégek, akkor az árnövekmény után is meg kell fizetniük az értékadót, az áfát, valamint a kiskereskedelmi haszonkulcsot. Ezekre összesen a 76 forint extra árbevételből 59,3 százalékot, azaz 45,3 Ft-t kellene kifizetni. Ha megemeli a dohánycég az árat még 45,3 forinttal? Adókötelezettségei is még tovább nőnek. Összességében ezzel a multiplikátor hatással számolva körülbelül 186,6 forinttal kellene a cégnek emelnie egy doboz cigaretta árát, hogy az extra adóteher mellett ne csökkenjen a bevétele.

Eddig 1000 forintos dobozár mellett 139 forint jutott a dohánycégnek. Ha azt feltételezzük, hogy a dohánycég a nemzeti dohányellátó életbe lépése után is szeretné fenntartani korábbi árbevételét, már körülbelül 1074 forintra kell a doboz cigaretta árát növelni.

Ha ezzel a hatással is számolunk a 4 forintos adóemelés mellett, egy most 1000 forintba kerülő 19 szálas doboz 1261 forintba kerülhet.

Egyetlen dolog szabhat gátat ekkora emelkedésnek: ha a dohánycégek kisebb árversenybe kezdenek. Erre azért kínálkozhat nagyobb esély, mivel miközben a tételes adó szintje nő, a minimális tétel nem változik, és így a minimális adómérték érvényességének határa – a korábbi 930 Ft-os kitüntetett szerepű érték – lecsökken. Egészen pontosan a nulla árbevételt jelentő dobozár alá kerül, ami azt jelenti, hogy eltűnik a korábbi, árcsökkenést gátló ösztönző. A cégek így képesek lesznek úgy árat csökkenteni, hogy jövedéki adó terheik közben arányaikban nem növekednek.