Auguszta
-3 °C
2 °C

Miért kerül ennyibe egy doboz cigaretta?

D  MJ20130619038
2015.11.06. 08:19
Hamarosan több száz forinttal drágul a cigaretta a kormány új különadója és az induló dohányellátó miatt. Ha most ezer forintba került kedvenc márkánk, tavasszal akár 1300 forintot is fizethetünk dobozáért. De miért dobja meg így az árakat egy szálankénti 4 forintos emelés? Hogyan drágít a nemzeti dohányellátó? Miért nem árul ma gyakorlatilag senki 930 forint alatt doboz cigarettát?

A cigaretta már csak azért is érdekes termék, mert a bolti ára előre rögzített. Miközben ez a gyakorlat a legtöbb terméknél kifejezetten tiltott – az áruházláncok például árban is versenyeznek egymással –, a trafikosoknál ilyen verseny szóba sem jöhet, a rögzített ár kötelező. A cigaretta csak annyiért adható el, mint amennyi az adójegyen szerepel, az adójegy egyik szerepe éppen az, hogy látszik rajta a rögzített ár.

A fix árról a dohánycégek döntenek: hogy egy dobozt 1000 vagy 1100 forintra áraznak, kizárólag üzletpolitika kérdése, viszont sok külső körülményt kell mérlegelniük. Ezután az ár után kell ugyanis fizetniük a jövedéki adót és az áfát.

Miért nem árulnak 930 forint alatt?

A cigaretta jövedéki adója két részből áll, egy tételes és egy százalékos részből. Utóbbi a végső, adójegyen szereplő ár bizonyos százalékát jelöli, előbbi a dohánycég által szabott ártól függetlenül, minden esetben fizetendő fix mérték. Az adó mértéke a cigarettára

15 700 forint ezerdarabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 000 forint ezerdarabonként.

Utóbbi küszöb uniós előírás.

Mennyi jövedéki adót kell akkor fizetni egy doboz cigaretta után? Attól függ, mennyibe kerül. Az alábbi ábrán azt jelöltük, hogy mekkora a jövedéki adóteher a különböző árak esetén. Amit az ábrán releváns adómértéknek hívunk, az a szálanként és a százalékosan fizetendő tételek összege, illetve a minimum kitétel által szabott értékek közül a magasabb, vagyis az, amit ténylegesen a cégeknek fizetniük kell.

cigiadó

Jön a 20 szálas doboz

Hogy mennyi jövedéki adót kell fizetni, azt törvény szabályozza, a legutóbbi változat április óta hatályos. A törvény május 20-tól megváltozik, de ekkor az adómértékek még nem emelkednek. Viszont a 19 szálas formátum megszűnik, az eddigi 19-50 szál közötti dobozok helyett 20-25 szál lehet egy dobozban.

Egyébként azt, hogy az általunk fogyasztott cigaretta után mikori jövedéki szabályok alapján fizették be az adót, az adójegy QR-kódja alatti 6 számjegy mutatja: ha a fentinél régebbi dátumot jelöl: még korábbi készletből kaptunk.

Látható, hogy 540 forint környéki cigarettáról álmodozni sem lehet, hiszen annak teljes árát a jövedéki adó tenné ki. Az ábra tartalmaz azonban egy érdekesebb értéket is. 930 Ft körül látható az a töréspont, ahonnan a minimális adómérték helyett a tételes és az értékadó összege lesz a releváns adómérték. Ez azért lényeges, mert eddig a szintig a vállalat

úgy emelheti egy doboz cigaretta árát, hogy az utána fizetendő jövedéki adó mértéke nem változik.

Ez tehát arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ennél olcsóbban – hacsak nincs nagyon erős versenynyomás – ne árazzanak. Nem is nagyon mennek ez alá, ha benézünk egy trafikba, csak egy-két ennél olcsóbb márkával találkozunk, és korábban sem volt jellemző, hogy a cégek a töréspont alatt árazzanak.

dohanyar5

De a jövedéki adó nem az egyetlen teher, amelyik a cigarettát terheli. A dohánytermékek bolti ára tartalmazza már a 27 százalékos áfát is. Emellett a trafikrendszer bevezetése óta haszonkulcsként a kiskereskedőknek kötelezően biztosítják a végső fogyasztói ár 10 százalékát.

Kinél mennyi landol?

Egészen novemberig, vagyis a nemzeti dohányellátó indulásáig úgy nézett ki, hogy egy 1000 forintos cigaretta árának 54,8 százaléka volt jövedéki adó, 21,3 százaléka áfa, 10 százalék maradt a nemzeti dohánybolt tulajdonosánál, és csupán 13,9 százalék volt a tiszta árbevétel. Ennek kellett fedeznie a dolgozók bérét, az előállítás költségeit, vagyis a dohánycég költségeit. Ezek viszont a magas árbevétel utáni befizetésnek köszönhetően már áfamentesek. 

A dohányellátóval együtt a helyzet megváltozott a dohánycégek kárára: a 10 százalékos kötelező árrés 13 százalékra növekedett, ebből a kiskereskedő árrése 10-11,5 százalék, a dohánycégnél pedig mindössze 10,9 százalék marad.

Az alábbi ábrán jól látszik, hogy hogyan alakulnak a különböző terhek különböző cigarettaárak esetén. A vízszintes tengely 810 forinttól indul, mivel ez alatt az ár alatt értelmetlen lenne cigarettát árulni, a teljes árbevétel a kiskereskedőhöz vagy az államhoz kerülne.

Az árak növekedtével a tételes adó súlya és ennek megfelelően a teljes jövedéki adó részaránya csökken, így látszik, hogy megéri minél drágábban árazni, mert a tiszta árbevétel aránya is növekszik.

cigiadó1

Mekkora emelkedés lesz dobozonként 76 forintos emelésből?

Ha a cigarettára szálanként 4 forintos különadót, azaz dobozonként 76 forint adót vet ki a kormány, mint azt korábban Lázár János bejelentette, az ennél nagyobb áremelkedést hoz.

Ha ugyanis 76 forinttal magasabb árat szabnak a dohánycégek, akkor az árnövekmény után is meg kell fizetniük az értékadót, az áfát, valamint a kiskereskedelmi haszonkulcsot. Ezekre összesen a 76 forint extra árbevételből 59,3 százalékot, azaz 45,3 Ft-t kellene kifizetni. Ha megemeli a dohánycég az árat még 45,3 forinttal? Adókötelezettségei is még tovább nőnek. Összességében ezzel a multiplikátor hatással számolva körülbelül 186,6 forinttal kellene a cégnek emelnie egy doboz cigaretta árát, hogy az extra adóteher mellett ne csökkenjen a bevétele.

A százalékos áremelkedés márkánként eltérhet, de nagyjából 18,5 százalékos drágulás várható egy ilyen szabályozás hatására.

Eddig 1000 forintos dobozár mellett 139 forint jutott a dohánycégnek. Ha azt feltételezzük, hogy a dohánycég a nemzeti dohányellátó életbe lépése után is szeretné fenntartani korábbi árbevételét, már körülbelül 1074 forintra kell a doboz cigaretta árát növelni.

Ha ezzel a hatással is számolunk a 4 forintos adóemelés mellett, egy most 1000 forintba kerülő 19 szálas doboz 1261 forintba kerülhet.

Sőt, egy húszszálas doboznál ez már 1300 forintot jelent majd.

Egyetlen dolog szabhat gátat ekkora emelkedésnek: ha a dohánycégek kisebb árversenybe kezdenek. Erre azért kínálkozhat nagyobb esély, mivel miközben a tételes adó szintje nő, a minimális tétel nem változik, és így a minimális adómérték érvényességének határa – a korábbi 930 Ft-os kitüntetett szerepű érték – lecsökken. Egészen pontosan a nulla árbevételt jelentő dobozár alá kerül, ami azt jelenti, hogy eltűnik a korábbi, árcsökkenést gátló ösztönző. A cégek így képesek lesznek úgy árat csökkenteni, hogy jövedéki adó terheik közben arányaikban nem növekednek.