13 milliárdért került nemzeti kézbe a BÉT

Ismét nemzeti tulajdonba került a BÉT. Pénteken a jegybank az osztrák tulajdonos 68,7 százalékos pakettjét vette meg a maga 7 százaléka mellé. A vásárláshoz még kell a GVH jóváhagyása, a tranzakció decemberben zárulhat. 

Az MNB részvényenként 3550 forintos áron vett egy részvényt, összesen 13,2 milliárd forintot fizetett a részesedéséért. A cél, hogy a magyar tőkepiac újra megerősödjön. A kisrészvényeseknek vételi ajánlatot tesz majd az MNB. 

Miért gyenge a BÉT most? 

• Mert kevesen használják a tőkepiacot, hogy a cégük növekedését finanszírozzák.
• Kevés a kibocsátás itthon, pedig sokan válnak tőzsdeérett középvállalattá, mégsem lépnek a tőzsdére. 
• A tőzsdén elsősorban külföldi intézmények vásárolnak, pedig a hazai megtakarításokat kellene becsatornázni.
• A forgalom 70 százalékkal csökkent.

Ami volt, az rossz, ami jön, az jó lesz

A jegybank a fenti tendencián változtatni akar. Ezt egy új stratégiával akarja elérni, aminek Nagy Márton alelnök elmondása szerint az alábbi sarokpontjai lesznek:

• Hatékony tulajdonosi struktúra kibocsátói és forgalmazói oldalon is.
• Kormányzati támogatás, állami vállalatok tőzsdére vitele.
• Brandépítés. Itt a lényeg azt megértetni, hogy a tőzsdére lépni szexi. Erős vállalatok teszik ezt meg, amik megbízható partnerek, amiknek a működése átlátható, és amikre büszkének lehet lenni. Ez jó, ha kiemelt fontosságot kap, mert sok tőzsdei céges botrányt szenvedett már végig a hazai kisbefektetők tábora, nem egyszer nagyra fújt luficégeket árultak drágán a tőzsdén keresztül, amivel csak az eredeti tulajdonosok járhattak jól.  
• Ösztönzőrendszer kiépítése, ezért is kell a kormánnyal a stratégiai szövetség: itt a belépő vállalatok és a vásárlók oldaláról is támogatás kell. Részletek nem hangzottak el, de a tőzsdére lépést és a tőzsdei  befektetéseket is adókedvezményekkel lehet megtámogatni. 
• Új szekciókat kell létrehozni a meglévők mellett: ennek az a lényege, hogy ne csak a nagyobb, hanem a kis- és középvállalatok is tőzsdére jöjjenek, és ott jól is szerepeljenek – amik egyébként már is ott vannak, sajnos igencsak mérsékeltnek nevezhető sikerekkel. 
• Globális kapcsolati háló kell, meg kell találni a magyar tőzsde helyét a régióban és a világban. 

A stratégia január–február környékére lesz meg, és akkortól új hajnal virrad. A lakossági befektetéseket is akarják támogatni, hogy ez a kör az államkötvények mellett állami vállalatok papírjait  is megvehesse.

Az egyik tőzsdére vitt cég az MKB Bank lehet, amiből az állam a teljes részesedését el akarja adni. A tervezett értékesítés első lépésben nem a tőzsdén keresztül történik majd, hanem a befektető egy vagy több – feltehetően külföldi – intézményi befektető lehet. De a jegybank elvárása, hogy az új tulajdonos az átvételt követő három-négy éven belül, legalább kettő sikeres üzleti év után a bankot tőzsdére vigye. 

De milyen kisvállalatokat várnak? 

A terv az, hogy a tőzsdén belül lesz egy kis csapat, ami vizsgálni fogja az érdeklődők tőzsdeképességét, illetve azt, hogy mi hiányzik a potenciálisan szóba jöhető jelöltek érettségéhez. Nagy Márton szerint egy kézenfekvő módja a tőzsdeérettség vizsgálatának, ha megnézik, hogy melyik vállalkozások vették fel az MNB NHP-hitelét, és használták sikeresen a pénzt, azaz kisvállalkozásokból közepesek, közepesből pedig nagyok lettek. Ők elsődleges célpontjai lehetnek az államilag motivált tőzsdei bevezetésnek. 

Gerhardt Ferenc, az MNB másik alelnöke sok szerencsét kívánt a tőzsde felett bábáskodó jegybanki csapatnak, és reménykedik, mert

a képzelőerőnk megvan, a szakértelmünk pedig sokat gyarapodott az elmúlt években.

Nagy Márton azt mondta, egy szabályozói csomagot akar mielőbb az asztalra tenni, ami minden érintettnek ösztönzőt jelent majd, tehát nem konkrét cégek tőzsdére vitele a fontos, hanem olyan változások, amik sok vállalkozás előtt megnyitják a tőzsdei utat. A cél nem a mennyiségi kibocsátás, hanem a minőségi, tehát ne csupán sok belépés, hanem tartós jelenlét és magas forgalom is legyen. 

Tőzsdére megy a tőzsde? 

Még nem eldöntött, a kidolgozandó stratégia része lesz, hogy magát a BÉT-et is meg lehessen venni a tőzsdén keresztül – hisz ez is csak egy nyereségorientált vállalkozás, aminek bármennyi kistulajdonosa is lehetne –, mondta kérdésre válaszolva Nagy.

A BÉT-é egyébként a Keler 47 százaléka is (ami a forgalmat bonyolító infrastruktúrát is adja), így most ez is a jegybankhoz került. Ez önmagában is értékes, nyereséget termelő vállalkozás, a vételárban ez is benne volt, a cég pedig önmagában működik tovább úgy, ahogy eddig, legalábbis most ez a terv.

Mi nem szeretnénk domináns tőkepiacot, sem domináns hitelpiacot látni, a kettő összekapcsolása a jó.

Nagy elmondta, hogy ez a megközelítés szerinte azért jó, mert ha az egyik piacon gond van, mondjuk a hitelezéssel, attól még a tőkepiaci csatorna működhet, és fordítva, ha tőkepiaci zavarokat észlelnek, az elkerülheti a hitelpiacot. A lényeg, hogy a tőkepiac megerősítésével nem az a cél, hogy az idővel a hitelpiacokat helyettesítse, ami leginkább az angolszász országokra jellemző, a cél csupán az, hogy a hitelpiac mellett a tőkepiac is erősebb legyen.