Eltüntettük a szegénységet

2015.12.08. 14:08

Rétvári Bence  ma bejelentette, hogy óriási mértékben csökkent szegénység Magyarországon. Arra volt büszke, hogy az elmúlt két évben "hatszázezren zárkóztak fel a középosztályba és a mélyszegénységben élők száma is 168 ezerrel csökkent"

Az MTI szerint még azt is hozzátette, hogy "hatszázezerrel több ember van biztonságban, a biztos középosztályban, ők már nincsenek kitéve a lecsúszás veszélyének." 

Rétvári Bence államtitkár azonban trükkös volt, és csak két évről beszélt, egészen pontosan arról, hogy a két évet vizsgálva tényleg csökkent azon emberek száma, akiket az EU szerint mélyszegénynek számolunk: akiknek egyszerre volt nagyon kevés jövedelmük, anyagilag súlyosan depriváltnak számítottak és a háztartásbeliek a lehetséges munkaidejük kevesebb mint ötödét töltötték ténylegesen munkával.

Az viszont jól látszik, hogy 2010 óta lényegében csak a választási évben sikerült némi előrelépést elérni az uniós mutatóban, és nagyságrendekkel rosszabb a helyzet, mint a válság utáni években vagy akár 2010-ben. A biztos középosztályról beszélni külön is butaság akkor, amikor valaki kicsúszik a legdurvább kategóriából mert mondjuk közfoglalkoztatott, de húst enni ugyanúgy nem tud, ahogy lakbért se fizetni vagy géppel mosni. 

Ki a súlyosan deprivált?

A statisztikákban súlyos nélkülözésnek számít az, ha valakire az alábbi kilenc tételből legalább három igaz: (1) nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni, (2) nem tud rendesen fűteni, (3) nincs pénze váratlan kiadásokra, (4) nem tud rendszeresen húst enni, (5) nincs pénze egy hét üdülésre (6), nincs autója, (7) nincs mosógépe (8) nincs tévéje, (9) nincs telefonja.

ksh 4.png
Fotó: KSH

Ha szegénységet a legelfogadottabb, és a lehető legegyszerűbb mutató alapján nézzük, azaz hogy hány embernek van kevesebb pénze, mint az ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka, akkor nincs minek örülnünk. Tavaly is nagyjából 1,6-1,7 millió ember élt havi kevesebb, mint nettó 78 ezer forintból. A szegénységi trend 2007 óta nőtt, 2009 után erősödött fel igazán a növekedése.

 Ha valakit bővebben érdekel a téma, akkor a Tárki jelentéséből kiderül, hogy a szegénységben 2012-14 közt sem történt érdemi változás:

  • a depriváció elemi indikátorai közül – arányait tekintve – legnagyobb mértékben a hitellel, közműszámlákkal összefüggő fizetési elmaradás és a lakás nem megfelelő fűtése tételeknél történt javulás, mégpedig úgy, hogy az alsó középosztály és a középosztály helyzete javult, anyagi, pénzügyi kiszolgáltatottsága csökkent. 
  • a súlyos anyagi depriváció csökkenése elsősorban a legszegényebbeknél jobb, esetenként lényegesen jobb helyzetben lévők (érettségizett vagy diplomás háztartásfővel élők, fővárosiak, egy- és kétgyermekesek, valamint a magas munkaintenzitású háztartások tagjai) kockázatának javulásából fakad. Az alacsony iskolázottságúak, a községekben élők, a sokgyermekesek, az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitásúak körében az egyébként magas deprivációs ráta nem csökkent.
  • 2014-ben a magyarországi népesség 16,6 százaléka, 1,6 – 1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, háztartásuk ekvivalens nettó jövedelme nem haladta meg a havi 78 ezer forintot. E tekintetben 2012 és 2014 között nem történt jelentős, statisztikailag is szignifikáns változás.

Ezeket a tényeket pedig az EMMI is ismeri. A 2014-es adatok maximum azt jelzik, hogy az egyre növekvő magyarországi szegénység terjedése abban az évben megállt. Itt a teljes elemzés, ha valaki mindent tudni akar a témáról.