Az állami nyilvántartás alapján ilyen megoszlása a nyugdíjaknak a 2,018 millió nyugdíjat kapó magyar állampolgár közt:
Létszám | Főellátás átlaga (Ft/fő) | |
0 - 100 000 forint | 1 114 061 | 75 321 |
100 001- 250 000 forint | 871 519 | 142 500 |
250 001 - 500 000 forint | 33 011 | 289 999 |
500 001 - 1 000 000 forint | 165 | 563 642 |
1 000 000 forint - felette | 2 | 1 458 640 |
A Pénzcentrum kérte ki a nyugdíjadatokat az ONYF-től. Ez csak az öregségi nyugdíjakat jelenti, tehát a rokkantságért vagy másért kapott nyugdíj nem számít ide. Így is sokkal több nyugdíjas van, mint pár éve, 2011-ben ugyanis még csak 1,7 millióan kaptak nyugdíjat.
Az átlagnyugdíj így jön ki 107 874 forintra, de jól látható, hogy az emberek több mint fele átlagosan 75 321 forinthoz jut havonta.
A magas nyugdíjhoz az segíthetett, ha valakinek magas jövedelem volt 1988-1992 közt vagy 2013 után (mert ekkor kedvezőbb volt a járulékfizetési szabály). És az is jól jött, ha 1992 és 2012 közt a elérte a legfelső sávot a mostani nyugdíjas bevallott jövedelme.
Az is hozzátehetett, ha 40 év szolgálati idő után is dolgozott valaki, ekkor ugyanis évente 2-2 százalékkal emelkedett a volt jövedelmei utáni nyugdíjösszeg. Ez alapjáraton 40 év után csak 80 százalék, de ezzel együtt is csak 100 százalékra mehet végül fel.
De legjobb biznisz a nyugdíjazás elhalasztását kérni, ekkor ugyanis ledolgozott hónaponként még fél százalékkal emelkedik az adható jövedelem, azaz évente 6 százalékkal. Magas jövedelműek elég sokat kaphatnak így életük végéig, akár csak néhány hónap pluszmunkáért is, írta a lap.